Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - II. Halmi Gyula: A brádi aranyzúzómű iszaülepítő medenczéje

39 Ezekből az adatokból látható, hogy a folyóvíz oldott alkotórészei a zúzómű alatt kb. 30%-kal Dövekszenek; a l.-enkint 768 mgr.-nyi szaporulat java része (40-2 mgr.) a kénsavmaradékra esik, a mely viszont elsősorban a bányavíztől ered, noha a zúzómű szennyvizének s zulfáttartalma sem jelentéktelen. Mind a bányavíz, mind a zúzómű szennyvizének jelentős szulfáttartalma a piritre vezethető vissza. Szerves szennyező anyagok egyik szennyvízben sem mutathatók ki, s mivel az oldott ásványi anyagtartalom szaporulata sem mondható jelentékenynek, kétségtelen, hogy a zúzómű szennyvizének egyetlen káros, erős szennyező hatása az iszaptartalom nagymértékű gyarapításában nyilvánúl. A zúzómű szennyvize az aranyzúzónak a különböző mintavételek alkalmával való különböző mértékű foglalkoztatása, valamint a Fehér-Körös vízállása ezerint a Körös vizének számos vizsgálat alapján l.-enkint átlag 50—150 mgr. között mozgó természetes iszaptartalmát (a mely erős esőzések után a 200 mgr.-ot is meghaladhatja) 1600— 4050 mgr.-ra növeli, s ez a szennyező hatás oly erős, hogy joggal kifogásolható. Nem tekintve, hogy az aranyércziszap pirittarlalma az elmállásakor és oxidácziója során keletkező kénsav miatt is káros lehet, a zúzómű iszapjának káros hatásai a következőkben összegezhetők: A zúzómű szennyvizében éles ásványi szemcsék, illetve pirittöimelékek vannak jelen, a melyek a haltenyésztésre több szempontból is károsak. Az apró, éles felszínű ásványtörmelékek a halak szilványát, szemét sértik, sebzik úgy, hogy a halak megvakúlnak vagy megfulladnak. A finom iszap eliszapolja a halak petéit, megöli a kikelt ivadékot, s így a halak szaporodását teszi lehetetlenné. Elpusztítja azonfölül az iszap azokat az apró állati és növényi szervezeteket, a melyek a tiszta élővizekben a halak természetes táplálékát alkotják. A folyóvíz tehát a nagytömegű iszap következtében a halászatra teljesen alkalmatlanná válik. A zúzómű iszapja azonfölül a folyótól elöntött termőföldeket is terméketlenekké teszi, mert a teljesen terméketlen iszapban kultúrnövények nem tenyészhetnek. Az iszap továbbá jelentős pirittartalma következtében a növényi életre egyenesen mérgező hatású. Az iszap miatt a folyóvíz a szokásos házi használatokra, főzésre, mosásra, nemkülönben gazdasági czélokra (öntözés, itatás), valamint ipari fölhasználásra is teljesen alkalmatlanná válik. Az iszapzagy az állatok egészségére is föltétlenül káros, mert gyomorsavat köt meg, s az emésztésre van hatással. A szennyezett vízből elvermelt jég élvezeti czélokra nem alkalmas s épp így tűzfecskendőkben sem használható, mert a finom ásványi törmelék a tűzfecskendők dugattyúját és szellentyűit megrongálja, eltömi vagy elkoptatja. Nem lehetetlen végül az sem, hogy az ásványi törmelék leülepedése a Fehér-Körös medrét is emeli. Hogy az iszap a Körös medrét feltölti, az épen nem valószínűtlen, s mellette szól az is, hogy pl. 8 km.-rel a zúzómű alatt Mesztákon község mellett a folyó árterében lévő földek sok piritet tartalmazó törmelékkel vannak föliszapolva. Ha meggondoljuk, hogy a zúzómű naponkint 60 waggon érczet dolgoz föl, akkor ez évenkint kereken 22.000 waggon föld; már pedig a zúzómű üzemmódjának leírásakor láttuk, hogy a zúzóműben földolgozott föld egész tömegében ismét kikerül a zúzóból, még pedig a Körös-folyóba. Mivel a földolgozott föld fajsúlya átlag 2'7, a naponkint föliszapolt 600 t. föld térfogata kereken 220 m

8, tehát egy év alatt kereken 80.000 m

8. Hafölteszszük,hogy a Körös-folyó átlagos szélessége a zúzómű alatt 15 m., akkor megállapíthatjuk, hogy a zúzóműből egy év alatt kikerülő iszaptömeg a 15 m. széles Körös-medrét 10 km. hosszúságban 50 cm.-rel volna képes fölemelni.