Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - IV. Héjas Endre: A víz körforgása a Földön

67 Még egy erőforrás kínálkozik e vidéken: a Skutari-tó lefolyásában nyerhetőé, a mennyiben a Bojana és Skutari-tó közé a leszállításuk után is egy vízlépcső volna hasznothajtóan beiktatható. * * * Albánia ma szegény és elmaradott. De ezt nem természeti viszonyai okozzák. Nyugatra az Adria övezi. Keletre a Balkánországok határolják. Síksága van annyi, a mennyi népét jó módban eltarthatná. Folyóinak vize nemcsak elég az ország mindenféle energiaszükségletének (beleértve a vasúti vontatást is), hanem elegendő arra is, hogy most sülevényes síkságain mezőgazdaságot, népének független jólétet biztosítson. A víz körforgása a Földön. (1 rajzzal.) Irta: Héjas Endre. A víz körútja a Földön általánosan ismert dolog. Az óczeánok fölött keletkezett vízpára a szelek szárnyán a kontinensek fölé kerül, ott kedvező viszonyok között lecsapódik s részben közvetetlen lefolyás, részben beszivárgás után a folyamok medrében ismét visszakerül a tengerekbe s így folytatja tovább körforgását. A dolog a valóságban nem ilyen egyszerű. A szárazföldek fölött sűrűsödött s csapadék alakjában lehullott víz ismét elpárologhat, újra meg újra lecsapódhat, de pára alakjában a szelek útján a szárazföldek távoli belsejébe is kerülhet, sőt ugyancsak pára alakban az óczeánok fölé is visszajuthat. A kérdéssel mind meteorológusok, mind hidrológusok sokat foglalkoztak. A legújabban Dr. Ing. H. Keller, Geheimer Oberbaurat, a Preussische Landesanstalt für Gewässerkunde vezetője írt e tárgyról érdekes tanulmányt «Ursprung und Verbleib des Festland-Niederschlags» czimmel, mely a megnevezett intézet legutóbbi évkönyvében (Berlin, 1914) jelent meg s a melyet ezúttal bő kivonatban ismertetek. * * * Régebbi vizsgálatok becses eredményeket adtak arra nézve, hogy a talaj átbocsátóképessége s a vízgyűjtő egyéb sajátságai, minő hatással vannak a lehullott csapadék s a lefolyásra kerülő csapadék közti, ú. n. lefolyás viszonyra. Ezek a vizsgálatok útmutatásul szolgálnak a különböző vízvidékek összehasonlításakor, a midőn folyóvizeik lefolyásviszonyát a vidék mineműsége szerint kívánjuk megbecsülni. Újabb vizsgálatok szerint, ha a lefolyás és a csapadék közötti vonatkozásokat évről-évre hosszabb évsorozatokon át egybevetjük, a lefolyás és a lefolyásviszony nagysága valamely folyamvidóken a csapadék nagyságától függ. Ha különböző, de éghajlat tekintetében egyforma vízvidékeket hasonlítunk össze, kitűnik, hogy az átlagos csapadékmennyiség növekedésével az átlagos lefolyásmennyiség is növekszik. Valamely vízvidékre talált lefolyástörvényt azonban nem szabad minden megfontolás nélkül különböző minőségű, vagy más földrajzi szélességeken fekvő vízvidékekre alkalmazni. 6*