Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

53 Ennek mikéntje azonban az Arsen folyó mély beágyazottsága miatt részletesebb tanulmányozást kiván. Az Arsen torkolatának mindkét partján is van egy-egy laguna. A balparton a durazzói dombokat a szárazföldtől elválasztó, 2000 ha-nál nagyobb Kneta Durcsit, a jobbparton pedig Ruskulikál kisebb laguna. A Mati síkság Albánia második nagyobb síkföldje. Részei á Bregumatja» a Fusa Kucse és a Fusa Susa. Bregumatja a Mati partjai, a két Fusa az Ismi folyó jobbparti része. Vele szorosan összefügg még az Ismi mellékfolyójának a Tirana folyónak széles és értékes völgye föl egész Tiranáig. E síkságot az Ismi, Matja és Drin folyók létesíttették. Az első ezidőszerint egész a hegylábhoz simul balpartjával. A két utóbbi maga alkotta, magas gerinczen szeli át keresztben e síkot. A legnagyobb lejtése a Matja ós a Tirana folyó mentén, kevesebb a Drin mentén, legkevesebb az Ismi mentén van. Talaja a hegylábaknál is kevésbbé kötött, a'tengerhez közeledve jóval könnyebb lesz, a tengerparton pedig homok. A Matja mentén nagy állami birtokok terülnek el, délre egész Tiranáig a Toptan család a legnagyobb rész tulajdonosa. Vízrajzilag különösen kiemelendő, hogy a Matja zabolázatlan folyó s magasra felépített hordalékkúpjának tetejéről gyakori és hirtelen áradásaival s nagy hordalékával sok kárt okoz. Ez, árvizek nemcsak a folyómenti magasabb területek szántóföldjeit rongálják, hanem a távolabb, alacsonyabb térszínen megrekedve igen nagy posványokat alkotnak, mind a Matja és Ismi, mind a Matja és Drin közti térségen. Ármentesítésük és lecsapolásuk azonban, mivel a viszonyok kedvezők, nem ütközik nehézségbe. E síkság tengerpartja mentén is több kisebb laguna van, mely részben összeköttetésben áll a belsőbb mocsarakkal. A Zadrimai és vele összefüggő síkságokról alantabb a Skutari-tóval kapcsolatban lesz szó. Albániának síkságaihoz sorolandók még a völgyek termőföldjei is. Közülök a legemlítésre méltóbbak a Skumbinak Elbasan körüli ú. n. Fua-mret (Királysíkja), a Skumbi és Devoli közt elterülő Pusok, a Devoli felső folyásán fekvő koriczai síkság, a Malik-tó lecsapolt részeivel, a Vjossa és Sussica völgyei. A Pusok különösen érdekes. Ez nem egyéb mint elhagyott ősi széles völgyfenék a Devoli és Skumbi között Murikjantól délre, jobbról-balról magas hegylánczczal szegélyezve, alulról s felülről nyitva. A jelek szerint a Devoli folyhatott le rajta ősrégen a Skumbiba, míg folyását valamely ok mai irányába a Semenibe el nem térítette. Megközelítő mirés azt mutatta, hogy Pusok déli végének térszínénél a Devoli medre ugyanott 12 — 13 m-rel mélyebb. A Skumbi pedig Mirikjaninál mintegy 20—25 m-rel mélyebb, mint a Devoli a fent leírt helyen. A síkságokon felsorolt vízkárok és mocsarak két kategóriába tartoznak. Olyanok, melyeket a folyóvizek kiöntése és olyanok, melyeket a tenger és a folyótorkolatok munkálkodása hozott létre. Azok, a melyek a folyók kiöntéséből származnak, előreláthatóan könnyebben javíthatók a kedvező esésviszonyok között, töltések és lecsapoló árkok segélyével. Mindössze a Licseni Terbuf okozna előreláthatóan nagyobb nehézséget, minthogy az a Semeni és Skumbi felmagasított partvidékei, az albán hegyektől és a muzakjai dombsortól körülövezett mélyedésben fekszik.