Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - II. Halmi Gyula: A brádi aranyzúzómű iszaülepítő medenczéje

34 A fentebbiekben láttuk, hogy a különböző vízgyűjtőterületekről nágyszögkilométerenkint és másodperczenkint lefutó vizei mennyisége igen nagy h itárok között 8 litertől 8500 literig váltakozik. Ez a megállapítás nem sokban tér el a vízrajzi osztály megállapításától. Oillyén József a vízrajzi szempontból tanulmányozott területekre vonatkozó értekezésének összefoglalásában azt mondja: «A lefolyásra jutó maximális víztömegeknek négyzetkilométerenkint és másodperczenkint síkvidéken mintegy ö liter felél meg, vegyes vidékeken tízszeresére, hegyvidéken pedig százszorosára is lehet számítani». Ma még a nagyhatárok között az egyes fokozatok megállapítása nehéz, de ezekre a megállapításokra szükség van. A szabályozás sikere a legtöbb esetben épen a maximális vízmennyiség helyes megállapításától függ, ugyanazért kiszámításakor nagy körültekintéssel kell eljárni. Természetes, hogy a táblázatba foglalt értékek a rendkívül változatos összetételű vízgyűjtőterütekre a szélsőségek között ingadozó meteorológiai helyzet közepett minden egyes esetben egészen pontos eredményt nem adhatnak, de megkönnyítik a tájékozódást épen ott, a hol a külföldi adatok, a viszonyok különbözősége következtében biztos felvilágosítást nem nyújtanak. A brádi aranyzúzómü iszapülepítő berendezése. (13 képpel.) Irta: Halmi Gyula. Hunyadmegye északnyugati részében, Kristyór község határában, Gurabárzán, a Fehér-Körös folyó mellett működik a Rudai 12 Apostol Bányatársaság nagy aranyzúzóműve. A német kézben lévő vállalat székhelye a zúzótól kb. 4—5 km.-nyire fekvő Brádon van. Maga a zúzómű, épen úgy, mint a környező hegyekben űzött aranybányászat is a legnagyobb egész Európában. Az aranynyal dúsan telehintett kőzetek igen nagy kiterjedésben egész hegylánczot alkotnak, a melynek jellegzetes alakulatát délre egészen a Maros folyóig lehet követni. Az egész hegyláncz aranyban bővelkedik; a Rudai 12 Apostol Bányatársaság arany- (és ezüst-) termelése évenkint egymagában is 2000—2500 kg. között van; e társaságon kívül azonban még egész sereg kisebb, magánkézben lévő aranybánya (Stanizsa stb.) és zúzómű is termel e vidéken aranyat, s ugyancsak itt működnek a zalatnai, abrudbányai ós verespataki állami aranybányák is. A Rudai 12 Apostol Bányatársaság dús aranytermő érczeit főképpen Muszár, Perisora, Valeabrad, Cermura stb. környékéről, valamint a Lunkuj-völgyből kapja. Az aranytartalmú érczet, helyesebben földet a modern villamos üzemre berendezett bányából kb. 75—100 kg. földet befogadó csillékben drótkötélpályán Szállítják le a gurabárzai zúzóműbe. A zúzómű 20 törővel van fölszerelve, s összesen 150 nyilas, holott a külföldön működő legnagyobb aranyzúzó is сзак 120