Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete

35 egyedül ugyanolyan vízszinkülönbség- és vízálláskor 750 kg-ot, Együtt ez a két gerenda 2400 kg emelőerőt követel, azaz valamivel kevesebbet, mint a két rész ellenállásának összege. A kapcsos gerenda tehát az egész ellenállást nagyon növeli, de ennek az ellenállásnak az elzárógerendára eső részét némileg csökkenti azzal, hogy felszínéből egy részt eltakar. Tömör gerinczű elzárógerendával kapcsos gerenda nélkül, sajnos, nem végeztünk kísérletet. 7. A kapcsos gerenda vízokozta ellenállása több mint kétszerese annak az ellenállásnak, a mit az egy méteres rácsos gerenda esetén nyertünk. (9. és 10. kisérlet.) Az itt felsoroltak természetesen a kísérleti emelőerőkre is fennállanak. Ezek alapján küszöböltük ki a kapcsos gerendát teljesen és hajtottuk végre azokat az átalakításokat, a melyekről az előzőkben már megemlékeztünk. Minthogy a vízokozta ellenállás alapjában véve a vízállásnak, a vízszinkülönbségnek függvénye és minthogy a várható legkedvezőtlenebb eset a legnagyobb árvízkor áll elő, az után az összefüggés után kell kutatni, a mely a vízokozta ellenállás és a vízszinkülönbség, esetleg a vízállás között van. "Vízbe merült test ellenállásáról lévén szó, a keresett összefüggést az a képlet adja legnagyobb megközelítéssel, a mely a végtelen tömegű vízbe merült test ellenállására vonatkozik : V = 4 y P (a + k) Ebben a képletben ф tapasztalati tényező, melynek legkedvezőtlenebb értéke ф = 2 ; y a víz fajsúlya ; F a test ellenálló felszíne ; {a -j- k) pedig a nyomásmagasság. A két utolsó változó tényezőt F-et, az ellentálló felszint és (a -j- k)-1 a nyomásmagasságot a képletbe való behelyettesítés előtt a kísérletek mérésadataiból kell meghatározni. Világos ugyanis, hogy F helyébe nem helyettesíthető az elzárógerendák alaprajzi területe, mert az ellentálló felszin ennek valamely függvénye csupán és az (a k) nyomómagasság sem egyenlő például a vízszinkiilönbséggel. Előbb tehát ezt a két értéket kell meghatározni. Vegyük előbb az ütköző felszint, F-et- Tömör gerinczű elzárógerenda felszíne, a fülkébe érő részeket nem számítva, kereken 8'0 m

2. Ez felfelé kikerekített érték, mert a gerenda övlemezei 150 mm-rel túlnyúlnak a gerinczlemezen és így az ütközésben résztvesznek. A rácsozott. elzárógerenda 3'5 m

a felszínű, ha nem számítunk az alsó gerincz rácsrúdjainak esetleg szintén ütköző felszínére semmit. A kapcsos gerenda felső (vízszintes) övlemezének 3 0 m

2 a felszíne, de az ütközésben résztvesz az alsó övlemeznek vízfolyás ellen nyúló szára is, a mi 10 m

2, az egész ellentálló felszint 4'0 m

2-re növelve. Ezek az ellentálló felszinek alaprajzi területei. Ámde a kiinduló képlet F tényezője vetületet jelent, még pedig a víz és a benne lebegő test viszonylagos mozgására merőleges síkra eső vetületet. Ez a viszonylagos mozgás azonban folytonosan más és más irányt vesz fel azalatt, míg az elzárógerenda a fenékről a víz fölé jut. Legalul a felette közvetetten átfolyó vízszálak párhuzamosak a vízszintes helyzetű gerinczlemezzel. Kissé emelve a gerendát, a gerenda tetejét már enyhe hajlású vízszálak fogják érni, tehát már az ütközés megkezdődik. A vízszálaknak ezt a ferdeségét az adja meg, hogy a megemelt gerenda alatt átfolyás-szelvény nyílik meg, mely az emelés folyamán mindinkább 3*