Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete
33 hogy az átfolyáskor az alsó vízszin lesülyedjen és csak távolabb ugorjék fel Ebben a helyzetben tehát a lebegő gerenda alsó élénél kiáramló víz felszíne adja meg az alsó vízszint s a gördülő- és csapsúrlódást előidéző vízszintes nyomás legnagyobb értékét az a vízoszlop fogja megállapítani, a melynek magassága egyenlő az elzárógerenda középvonalának a felső vízszintől mért távolságával. Ezt a grafikonok melletti rajzokban szereplő betűk segélyével így fejezhetjük ki : U I ш h = a + y hol m az elzárógerenda zárólapjának magasságát jelenti. A képletben szereplő a tagra vonatkozóan ugyancsak a II. táblázathoz kell folyamodni. Itt azt látjuk, hogy az a érték a kísérletek alatt tömör és rácsozott gerendatipusonkint egyforma volt, a mi annyit jelent, hogy a gerenda veszélyes helyzete ugyanannak az elzárógerendának az esetében a kísérletek alatt mindig egyforma mélyen keletkezett a felső vízszin alatt. Ebből az következik, hogy az az a -(- = h vízoszlop, melynek nyomása a gördülő- és csapsúrlódást okozza és a а melyből а kísérletek esetében ezt az ellenállást számítani kellett, gerendatipusonkint szintén állandó, s a mint a II. táblázat is mutatja, ezeket az értékeket vette fel: 0-5 m magas, tömör gerinczű elzárógerenda esetén h = 075 m 1-0 « « « « « « h = 100 « 10 « « rácsozott « « « h = 0-80 « a gördülő- és csapsúrlódást tehát 05 m magas, tömör gerinczű elzárógerenda esetén 3.750 kg 10 « « « « « « 10.000 « 1Ю « « rácsozott « « « 8.000 « vízszintes víznyomásból kell számítani, az eredeti súrlódó erő számításához hasonló módon. így nyertük azokat az adatokat, a melyek az I. táblázat Cs oszlopában vannak. Láthatjuk tehát, hogy ez a tulajdonképen változó erő a kísérlet esetében gerendatipusonkint állandónak mutatkozott, tehát az egész ellenállásnak inkább az állandó, mint a változó részéhez kell kapcsolni. A megmért emelőerőből (E) ezeket az állandó ellenállásokat levonva, azt az erőt kapjuk, mely a legnagyobb és legfontosabb, ez 111. a víz okozta ellenállás, vagyis az az erő, a mit az elzárógerenda felett átbukó víz okoz. Mielőtt ennek az erőnek részletes elemzésébe bocsátkoznánk, meg kell vizsgálni, vájjon nincsen-e más olyan állandó vagy szükségszerű erő is, mely az ellenállást szaporítja s a mit ennélfogva szintén le kell vonni a mérések eredményéből, hogy a megmaradó érték tisztán a gerenda felett átbukó víz hatásából eredő erőt jelentse. A hidrosztatikai nyomást a gördülő- és csapsúrlódás számításakor vettük tekintetbe, a vízbe merült test súlyveszteségét pedig az önsúlyok megállapításakor. Szóba jöhetne a víz súrlódása az elzárógerenda homloklapjához. Ezt a W = y F. v m-. f S