Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete
29 meg közvetetlenül. Az elzárógerendát két végén egy-egy csigasorral emeltük s az emelőerőt úgy mértük meg, hogy az egyik csigasort a dinamóméterre akasztottuk. A mérések eredményét a 7—11. rajzokon látható grafikonokba rajzoltuk. Ezek a grafikonok úgy vannak szerkesztve, hogy a függőleges tengelyre az emelőmagasságot (abszolút értékben), a vízszintes tegelyre pedig az erőmérőn leolvasott erő kétszeresét raktuk fel. Az így nyert pontokat összekötve a grafikonok legszélső vonalát kaptuk. Az emelőerő vonala és a függőleges tengely között levő területbe rajzolható vízszintes vonal tehát azt az erőt jelenti, a mit az erőmérő akkor mutat, mikor az elzárógeranda felső éle ebbe a vízszintesbe ért. Minden grafikonban eredmónyvonallal van jelölve a legnagyobb emelőerő vízszintese ós az elzárógerenda akkori helyzete. Ezen kívül a grafikonokban még két vonal van. Ezek a függőleges tengely és az emelőerő vonala által határolt területet három részre osztják. Az a terület, mely C-vel van jelölve, az önsúlyra eső rész, a Cs-vel jelölt a gördülő- és csapsúrlódás területe, a F-vel jelölt pedig a víz okozta ellenállásra eső. Az e felett levő és betűvel meg nem különböztetett területrész az erőmérő hibaterülete. A mint ugyanis a gerenda a vízből teljesen kiemelődött, az erőmérő 9. rajz. 1 m. magas, rácsozott elzáró gerendával végzett kísérletek.
