Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete

30 10. rajz. 1 m. magas, rácsozott elzáró gerendával, kap­csos gerenda nélkül végzett kísérlet. mutatójának vissza kellett volna ugrania az önsúlyok összegére, a mi nem történt meg. így a he­lyett a vonal helyett, mely a leg­nagyobb erő után az önsúly vo­naláig fut vissza, a grafikonokban mindig olyan vonalat kaptunk, mely több erőt mutat, mint a mi az emeléshez tényleg kellett, mert mire az elzárógerenda a víz fölé ér, súlyán kívül más ellen­állást nem fejthet ki, mert ugyan­ezen a ponton szűnik meg a gördülő- és csapsúrlódás is. Az erőmérő tehát nem adott teljesen pontos adato­kat. Valószínű azonban, hogy a dinamóméter, a meddig rúgói mindjobban és job­ban összenyomódva szenvedő szerepet vittek, az erőt tűrhető hibával mutatta és az emelés végén azért olyan nagy a hiba, mert a rúgók nem voltak képe­sek elég cselekvő működést kifejteni. A beosztás, melyen az erőt leolvastuk,t szin­tén összenyomáskor készült. így a legnagyobb érték alatti erőket elfogadható­nak lehet tekinteni. Azt is meg kell említeni, hogy a mélyebb helyeken az erő­mérő mutatója mindig ingadozott. A víz ütközése, a gerenda mögött az alsó medenczében keletkezett örvénylés, később a visszacsapódó hullám oly lüktetést idézett elő, hogy néha 1000 kg ily ingadozást is észleltünk, a mi két akkora erőt jelent az egész gerendára. A grafikonok vonala nem kielégítő vonal, mert mindig nagyobb értéket jegyeztünk fel. A legnagyobb emelőerő pedig mindig a lüktetés megszűnése után volt észlelhető. A grafikonokba írt számok az emelőerő legnagyobb értékét, illetve részeit jelentik. Minden grafikon mellé odarajzoltuk, hogy a legnagyobb erő fölléptekor milyen helyzetben volt az elzárógerenda, hogy mennyire volt a zsilip alul még elzárva és feltüntettük ugyanott vázlatosan a víz átfolyásának körülményeit is. A kísérleteket (nem a felsorolás sorrendjében történtek) három csoportba osztottuk, még pedig a 0'5 m magas, tömör gerinczű elzárógerendákkal vég­zettekre (7. rajz), az 10 m-es, tömör gerinczű gerendákkal végzettekre (8. rajz) és az ÍO m magas, rácsozott gerenda kísérleteire (9. rajz). Ezen­kívül egy kísérlet van (10. rajz), mikor a rácsozott gerendát a kapcsos gerenda nélkül emeltük fel és kiegészítésül a 11. rajzban az üres kapcsos gerenda feleme­léséhez szükséges emelőerőt is feltüntettük. Hogy a grafikonokból kiol­vasandó adatokat könnyebben át lehessen tekinteni és hogy össze lehessen hasonlítani a vízszinkü­11. rajz. Az üres kapcsolt gerenda felemelésekor tapasz­talt ellenállás.

Next

/
Thumbnails
Contents