Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

33 A talaj esése km.-kint czentiméterben... ... 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Kötött talajról lefolyó belvíz literben... 30 35 42 49 56 64 74 84 95 105 Félig vízáteresztő talajról lefolyó belvíz literben.. ... 16 20 24 28 32 36 42 48 54 60 Vizáteresztő talajról lefolyó bolvíz liter. 8 10 12 14 16 18 21 24 27 30 A fentebbi táblázatban foglalt értékek olyan vízgyűjtőterületekre vonatkoznak, a melyeknek kiterjedése nem több 100 km

J-nél. Nagyobb kiterjedésű vízgyűjtőterület esetén a táblázatba foglalt értékek 0-4 X = 0 6 -| =

= arányszámmal sokszorozandok, a mely formulában F — a \í— V 100 vízgyűjtőterület nagysága km

a-ben. Az arányszám tehát, ha F — 400 km

a, lesz 0-8 ; ha F = 1600 km

2, lesz 0-7. Első tekintetre talán feltiinő, hogy teljesen sík vidéken és olyan talajon is, a mely a vizet átereszti, a hol felszíni csörgedezés nincs is, a levezetendő víz mennyiségét megállapítottuk. Az ilyen területen a víz a talajba szüremkedik és mint talajvíz lassú eséssel húzódik a lecsapoló csatornákba. A mi vízrajzi osztályunk megállapította, hogy Bács-Bodrogmegye déli részén a Ferencz-csatorna és a Ferencz József-csatorna között fekvő sík vidéken 79 km

3 kiterjedésű területen 1905. évi július hó 28-án egy hónapon át lehullott 68 mm. előkészítő eső után egy napon esett 53 mm.-es zápor nyomában másnap a csatornán 048 m

s víz folyt le; km

2-ről és másodperczenkint 6 liter. Az elmúlt években így 1912. év augusztus és szeptember havában, továbbá 1913. év július és augusztus havában még a síkvidéken is az esős napok száma egy-egy hónapban a 15-ötöt meghaladta és a lehullott egyhavi csapadék nagysága a 120 mm.-t is elérte és egyes napokon 50—60 mm.-es erős záporok is voltak. A sok esőzés még azokon a területeken is kárt tett, a melyek a vizet átbocsátják és egyes lapályos helyeken ott is felfakadt a talajvíz, a hol 10 év óta már vizet nem láttak és nyugodtan szántottak, vetettek. Ezeknek a területeknek is vízlevezető csatornára van szükségük és e területekre is meg kell állapítani a levezetendő víz mennyiségét. Huzamosabb ideig tartó esőzés után, lia az esőzés a talaj felső rétegét vizzel telíti, a felszíni csörgedezés is megindul, főleg akkor, ha a talajnak már az esése jelentékenj'. A nyírségi hcmokterület úgy szólván csak megszűri a vizet, de az elnyelt víz csakhamar behúzódik a csatornákba és igen gyakran teljesen megtölti őket. Különösen, ha síkföldi csatornáinknak esése igen csekély, ezeket a csatornákat czélszerü nagyobb méretekkel készíteni, mert a hol túlságba vitt takarékosságból a csatornákat szűk méretekkel építették, ott gyakran megtörtént, hogy a csatorna nem szállíthatott annyi vizet, mint a mennyit a csatorna torkolatára épített szivattyútelep képes volt eltávolítani. Ily esetekben a szivattyúzást napjában több izben is félbe kellett szakítani, még oly esetekben is, a midőn a csatorna felső szakaszán a belvíz több száz holdat elöntött. 3