Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

32 A nagyváradi meteorológiai állomás adatai szerint : Év Hó Csapadék mm Közép hőmérséklet Fagy nélküli napok száma 1880 október ... ... 91 'í 12-6 C° 31 1880 november ... ... 28'4 7-1 30 1880 deezember 193-5 3-2 25 1881 január 157-4 -3-7 9 1881 február ... 50-3 -2-2 10 1881 márczius 250-5 4-7 C° 23 Ha a fentebbiekből az 1880. évi decz. 1-én—1881 márczius végéig lehullott 0-6517 m. csapadék egyharmadrészét a fagynélküli 67 nappal elosztjuk, a hektáronkint és másodperczenkint levezetendő csapadék 0.000375 m

3-nek adódik ki. A Berettyó társulat a Kálló csatornánál a levezetendő viz mennyiségét... ... ... ... ... ... ... 0'000108 m

5 a szeghalomvidéki csatornáknál... ... ... ... 0-000150 « az Ölyvösnél ... ... ... 0-000200 « a Kiskörösnél és a paptamási-i csatornánál ... 0-000380 m

s-nek vette. Az utóbb nevezett két csatornának vízgyűjtője ugyanis Nagyváradhoz közel fekszik és ezek a csatornák részben a síkságot beszegő dombvidékről is kapnak csapadékot. A legutóbbi 20 év tapasztalati adatai azt bizonyítják, hogy nagy vízgyűjtő terület esetén az aránylag kicsiny értékek is megfeleltek. így a Kállónál az összes 110375 hektár vízgyűjtőterületre hektáronkint és másodperczenkint 0-000108 m.-rel számított aránylag kis érték elégségesnek bizonyult. A Berettyó társulat árterületébe eső alsó szakaszon, az összes vizeket befogadó főcsatornán, a nagyvíz szintje a számítottat megközelítette ugyan, de nem haladta meg. A felső szakaszon azonban az alsó nyirvízszabályozó társulat árterületén a nagyobb esésű nyirségi homokdombokról a mellékcsatornákba nagyobb mennyiségű vizek folytak le, ugyanazért az alsó nyirvíz társulat csatornáit jelentékenyen lemélyíti és kibővíti. Általában azt tapasztaltuk, hogy rohamos hóolvadás vagy tartós, erős intenzitású esőzés nyomában a nagyobb esésű vízgyűjtőterületről, még ha talaja teljesen vízeresztő is, jelentékeny mennyiségű vizek folynak le. A felszínen lefolyó vízmennyisége az eséssel arányosan nő. A kis esésű sík vidéken pedig a kötött talajú földek, különösen a szikes legelőterületek adtak a számítottnál több vizet. Ha tehát síkföldi csatornáinknál a lefolyó vízmennyiséget a mezőgazdaság követelményeinek megfelelően akarjuk meghatározni, nem csupán a téli csapadék nagyságát, a fagy nélküli napok számát kell figyelembe vennünk, de tekintettel kell lennünk a talaj kötöttségére, lejtősségére és a vízgyűjtőterület nagyságára. Az alábbi táblázatban a síkföldről másodperczenkint km

3-ről lefolyó vizeket literekben adjuk és a talaj lejtősségét kilométerenkint czentiméterekben fejezzük ki, így az eredményeket egész számokban fejezhetjük ki és táblázatunk könnyebben áttekinthető. A síkföldi vízgyűjtőterület km

3-ről másodperczenkint lefolyó belvizek menynyisége literben.