Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

31 földről lefutó belvíz mennyiségét ugyanezért nálunk rendszerint a télen, illetőleg november 1-től márczius 31-ig leeső csapadékból határozzák meg. Bár télen az elpárolgás és a beszivárgás jóval kisebb, mint nyáron, mindamellett feltételezik, hogy a hosszú idő alatt a lehulló csapadék 7s része elpárolog, V» a talajba beszivárog és így csak a felmaradó 7s részt kell a csatornákon levezetni. Ha a megelőző ősz nem volt túlságos nedves, a tél nem volt túlságos zord és a hó legnagyobb része nem átázott és erősen megfagyott földre hullott le és ha az olvadás egyenletes : tényleg a síkföldi csatornákba nem jut több víz a lehullott csapadék 1/

s részénél. A téli csapadék levezetésére november 1-től márczius végéig csak azokat a napokat veszik számba, a mely napok alatt a hőmérő a fagypont fölé emelkedett, a fagyos napok közé beékelt egymás után következő négynél kisebb számú napokat általában kihagyják, főleg akkor, ha ezeken a napokon a hőmérő csak kevéssé emelkedett a 0 pont fölé. Az egyes években és az egyes helyeken a téli csapadék nagysága és télen a fagy nélküli napok száma igen különböző. Igen sok esetben nem akkor kapjuk a legnagyobb vízmennyiséget, a mikor a téli csapadék a legnagyobb volt, hanem akkor, a mikor a fagy nélküli napok száma a legkisebb. A másodperczenkint levezetendő vízmennyiséget általában hektáronkint köbméterben számítják a következő formula szerint: 1 Qt 10000 { a hol Q

t a téli csapadék mm.-ben <l

f 3 m 86400 [ wí, a fagy nélküli napok száma. A debreczeni meteorológiai állomás adatai szerint: Év Csapadék nov. 1-től márcz. 31. mm-ben Fagy nélküli napok Másodperczenkint és hektáronkint levezetendő m

s-ben 1874/75 226 68 0-000126 1878/79 338 102 0-000126 1879/80 155 44 0-000135 18S2/83 255 76 0-000128 A gyulai folyammérnöki hivatal a gyulai 1873—1895. évi meteorológiai adatokból legkedvezőtlenebbnek találta az 1890—1891. évit. Ekkor ugyan a téli csapadék csak 0-266 m. volt, de a fagynélküli napok száma aránylag kicsiny, 70 volt. A fentebbi adatoknak megfelelően gy = 0-00015 m

s. A középtiszai társulat az 1887—1888. évi 0-270 m. téli csapadék és 60 fagynélküli napból a levezetendő vízmennyiséget 0-000174 m

8-nek számítja ; az alsószabolcsi társulat Nyírségről lefutó vizeket az 1878—79. 0'338 mm. téli csapadékból 90 napi levezetéssel 0-000145 m

s; a Hortobágy vidékén összegyűlő vizeket 0-428 mm. téli csapadékból, 90 napi levezetéssel 0-000184 m

8-nek; a tiszai öblőzet vizeit 0-428 téli csapadékból, 60 napi levezetéssel 0-000275 m

3-nek számítja. A hegyvidékhez közeledve a téli csapadék nagysága is növekedik. \