Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

30 bari vonult le. A megállapítás helyességéhez kétség nem férhet, de az is világos, hogy ezen a területen az észlelt 50 mm.-es eső eloszlása nem lehetett egyenletes és az 50 mm.-es csapadék jelentékeny részének rövid idő alatt kellett leesnie. Az 50 mm. csapadék két napra, 172800 másodperezre elosztva, egykm

2-re csak 290 liter csapadékot ad és ennél több természetesen le sem folyhatott volna. Ha azonban feltételezzük, hogy az 50 mm. csapadéknak jelentékeny része, pl. 23 mm. a vízgyűjtőterület nagyságához viszonyítva megfelelő idő alatt, esetleg 6 óra esett le, úgy nyerjük, hogy a vízgyűjtőterület minden km

2-re ez idő alatt 1065 liter csapadék hullott le és ennek a lefolyó 587 liter víz 55°/»-a. A fentebbiekből kitűnik, hogy a csapadék mennyiségén kívül rendkívül fontos annak megállapítása is, hogy a csapadék mennyi idő alatt hullott le ós hogy a lecsapódás alatt az eső intenzitása mennyi volt. Különösen jó szolgálatot tenne a meteorológiai intézet, ha a hazánkban eddig észlelt 1—6 órás, 12 órás. 24 órás és a többnapos legnagyobb esőkről az eső intenzitásának és a megöntözött terület nagyságának kitüntetésével kimutatást állítana össze. A táblázatból látható, hogy kisebb folyóinkon a rövid ideig tartó nagy intenzitású eső nyomában aránylag nagyobb, a hosszabb ideig tartó kisebb intenzitású eső nyomában pedig kisebb árhullám vonul be. Ebből következik az is, hogy olyan vízgyűjtőterületen, a hol a nagyesésú hegyvidék szelídebb dombvidékkel váltakozik, az áradás maximuma kivételesen nem akkor fog jelentkezni, a midőn a huzamosabb ideig tartó eső az egész vízgyűjtőterületet egyenletesen megöntözi, hanem akkor, a midőn a rövidebb ideig tartó eső bőséges csapadékával a hegyvidéket elárasztja. A Sebes-Körös 2174'7 km

a vízgyűjtőterületére megállapítottuk, hogy fele hegyvidék, fele dombvidék és hogyha 48 órás eső után a vízgyűjtőterület minden egyes részéről különböző időben elindult vízrészek Nagyváradnál összeverődnek, a lefolyó árvíz mennyisége 517-6 m». A Sebes-Körösnek magának a vízgyűjtője aránylag még mérsékelt esésű, de annál meredekebbek baloldali mellékpatakjainak a Sebesnek, Dragánnak és a Jádnak völgyei. A Sebes patak vízgyűjtője 222'7 km

!, esése km.-ként 17 m., a felszínen lefolyó víz sebessége tehát Г7 m. ; a Drágán vízgyűjtője 259 7 km

2, esése km.-kint 28'8 m., a víz sebessége 2-40 m.; a Jád vízgyűjtője 226'3 km®, esése km.-kint 21-5 m. ; a víz sebessége 200 m. A három patak vízgyűjtője egymással szomszédos és előbb a Jád, azután a Drágán és végül a Sebes ömlik a Sebes-Körösbe. A Sebes patak hosszasága 40"6 km., a távolság a Sebespatak és a Jádpatak torkolata között 25-7 km. A Sebes patak legtávolabb fekvő részéről elindult vízrészecske az összes 66-3 kilométer utat l-70 m. sebességgel 39000 másodpercz 10'8 óra, kereken 11 óra alatt teszi meg. A torrens mellékpatakok 708-7 km

a vízgyűjtőjéből legalább 500 km

2 terület vízálló, 208 7 km. félig vízálló talajú. Táblázatunkból a 11 órai tartósságú esőzés után a lefolyó víz mennyisége a nagyobb területre km

2-ként 101 m

8, a kisebb területre 0-74 m

8. A lefolyó víz maximális mennyisége 505 -{- 154'4 = 659-4 m

s. Ha tehát az esőzés középpontja a torrens mellékpatakok vízgyűjtője fölé helyezkedik el és bőséges vízével csupán ezt árasztja el, erről a területről egy magáról több víz lefolyhat, mintha az egész vízgyűjtőterületre egyaránt 48 óráig esik az eső. A síkföldi csatornákon lefolyó belvíz mennyisége. A síkföldi csatornákban a legnagyobb áradást a télen összegyülemlett hó gyors olvadása okozza. A sík-