Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
3. füzet - IV. Csizinszky László: Drótfonatos duzzasztógátak
251 kell, ez utóbbit pedig csakis tényleges próbakeveréssel és próbakoczkák készítésével állapíthatjuk meg. Az и megállapításához még szükséges у és /- fajsúlyokat nem minden egyes próbakeverésre külön-külön, hanem az egész kisérletsorozatra egyszer határozzuk meg. Ha már most ismerjük a czement A állandóját, valamint a próbakeverésnek megfelelő и értéket, akkor e próbakeverés betonjának várható szilárdságát a 11. képlet szerint kiszámíthatjuk. Itt megemlítjük, hogy 40 1. folyami kavics és 3 4—17-4 kilogramm czement 35-5—44'0 I. betont ad, mely elegendő 4 db. 20 cm.-es próbakoczka készítéséhez, melyeknek térfogata összesen 32 1. Drótfonatos duzzasztógátak. (12 képpel.) Irta: Csizinszkij László. Máramarosban az egyszerűbb duzzasztógátakat vagy rakott rőzséből vagy jászolgátból készítik. A rakott rőzséből készített duzzasztógát rossz oldala : 1. a mű szerkezete, készítésmódja, mely olyan, hogy ha egy helyen bármi okból felbomlik, akkor az egész mű rohamosan szétmálik; 2. az itteni nagyesésú, hordalékos folyók feneke és partja folyton mozog, a rakott rőzsemű a mozgást sem megakadályozni, sem követni, sein neki ellenállni nem képes, így az árviz nagyon könnyen alámossa, befordítja'; 3. a partokba való bekötése sohasem jó, mivel a rőzsének kisvíz feletti része 1—2 év alatt teljesen elszárad, elkorhad, az ilyen rőzsének pedig semmi összetartó ereje nincs ; 4. míg más rőzseművek alkalmazása esetén arra kell törekedni, hogy a rőzse lehetőleg kihajtson, az állandó duzzasztógátakból nem szabad fűzfaerdőt előállítani, mivel árvízkor az élősövény a vizén úszó gizgazt, fadarabokat, gerendákat, kavicsot, gyökereket felfogná s a szelvény emésztőképességét csökkentené 5. az ilyen művek koronamagassága még akkor sem állandó, ha reá süveggerendát teszünk: az árvíz ezt is elsodorja; 6. a duzzasztógát átszakadásakor a felduzzasztott árvíz nagymértékű mederelfajulást okoz úgy, hogy költségkímélés szempontjából az új gátat sohasem a régi helyére, hanem mindig más-más helyre építik. így azután a gátvándorlással együtt jár a mederelfajulás is ; 7. a duzzasztógát átszakadásakor a vízhasználat üzemében hosszabb-rövidebb időre zavar áll be; 8. bár a fentartás költségei nagyok, az élettartama rövid. Mindez okok együttvéve azt eredményezik, hogy habár a helybeli munkások igen ügyesek a rőzseművek készítésében, mégis a gát építőanyagának nagy menynyisége, a fentartás költségei és a gyakori üzemzavarok együtt erősen megdrágítják. Minden tekintetben rendesebb, és a rőzseművekhez képest már haladást jelent a jászolgát, mely összerótt és kővel kitöltött fenyőgerendaszekrényekből készül. Azon-