Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

223 A hajóút közvetetleniil a sajóládi híd fölött kezdődő 6. sz. zsilip rövid csatornáján áthaladva, ismét a folyó medrén és az új-jenkepusztai nagy kanyarulatot átszelő 3. sz. átmetszésen, majd a 7. sz. zsilipcsatornán át van megvonalozva. Alsózsolcza községgel szemközt ágazik ki a 33 km. hosszú zsolczai oldalcsatorna, mely az Alsózsolcza fölötti kanyargós Sajómedert és a Máv. zsolczai vashídját kikerülve, a híd fölött közvetetlenül létesítendő 8. sz. hajózózsilippel a miskolcz-szerencsi vasútvonalat keresztezi. Innen azután a csatornázott élő mederben tartjuk meg a hajóutat a 9. sz. zsilip csatornájáig, mely a miskolczi kőhidat kikerüli. A zsilipcsatorna elhagyása után a miskolczi kőhíd fölött a hajózással a rendes mederben haladva — közben érintve a miskolczi téli kikötőt — a Szirmabesnyő község alatti nagy Sajókanyarulatig terjed a hajóút felső vége. Tájékoztatásul felemlítjük, hogy a negyedik, ónodi, bögére az a tervváltozat áll megfontolás alatt, hogy a hajózás külön oldalcsatornában haladjon, míg a vízfolyás részére kettős átmetszés kerülne, mely esetben a III. sz. duzzasztógát elesnék és így a vonalozás is megfelelő módosításon esnék át.* A VII. bögére tervváltozatot dolgoztunk ki, mely szerint a hajóút az oldalcsatornás megoldással szemben az anyamederben maradna. Ez a tervváltozat azonban a költségek összehasonlítása és egyéb szempontok elbírálása következtében teljesen elesett; a zsolczai kétvágányú vasúti híd emelésének túlságos költsége, egy majdnem 1 km. hosszú átmetszésnek a létesítése, a böge felső részén szükséges kotrás stb. e tervváltozat végrehajtását nagyon megdrágítanák. Hatás az árvíz lefolyására. A tervezet általában az árvíz kedvező levonulására figyelemmel volt. így már a duzzasztott vízszin megállapításakor a főtörek-. vés odairányult, hogy az árvíz szine fölé ne érjen, mert esetleg hiányos jelzéskor egyik árhullám utóiérné az egyes bögék felduzzasztott vizének leeresztéséből előálló hullámot, s fölébe tornyosulna. De már azzal is káros hatásoknak teszszük ki a folyó völgyét, hogy a duzzasztott víz több helyen a legnagyobb árvízzel szinel és így a bögék alsó végén ezentúl tartósan olyan magas lesz a vízállás, mint a milyen ezelőtt csak ritkán, és akkor is csak rövid ideig volt. E káros kihatásoknak elhárítása vagy lehető csökkentése végett a felduzzasztott víz tehát idejekorán lebocsátandó lenne, mely czélból megfelelő csapadék- és árvízjelző szolgálat szervezendő, melyek segélyével az árhullámoknak a felső folyószakaszról való elindulását kellő időben jelezni lehet. Az árvízlevonulás megfigyelésének híján a szóbanforgó kérdés elbírálására még kellő észlelés szükséges. A részletes tervezés során figyelembe veendő adatok. Ugyancsak mérlegelendők a kisebb árhullámok levonulása is, midőn még van hajózás. Körülbelül olyan középvíz kerülhet itt szóba, a melynek vízjátéka l-5—2'0 m.-ig terjed. Fontos ennek a maximális duzzasztott hajózó vízszinnek a megállapítása, mert tőle függ a víztartás kérdése és a gátak kezelése az egész hajóút hosszában, s tőle függ a zsilipcsatornák (különösen az előcsatornák) mélysége és a fix jellegű hidak alsó élének magassága. A tervezet a szükséges hidrológiai megfigyelések híján ennek a követel* Mivel a valószínű [legnagyobb árvíz szintje Ónodnál erősen eltér (kisebb) a csatornázóoeztály adataitól, ez a megoldás fog leghamarább ezélhoz vezetni.