Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

224 ménynek nem mindenben tesz eleget úgy, bogy a részlettervezés során a költségelőirányzat keretén belül egynéhány zsilipelőcsatorna esetleg mélyebbre kotrandó, a sajóládi közúti híd esetleg zsilipcsatornával megkerülendő és a tervezett miskolczi közúti híd esetleg magasabbra helyezendő, ha egy bizonyos magasságú középvízkor 5-7 m. hajózómagasságot akarunk biztosítani. A részletes tervezés során mind a bögék beosztását, mind a duzzasztott vízszin magasságának megállapítását valószínűen módosítani kell, mert a tervezés csakis a volt csatornázóosztály árvizi adataira támaszkodhatott, holott az 1913. év augusztus havában lefolyt árvíz — melynek magasságát Bánrévétől a tiszai torkolatig rögzítettük — amazoktól helyenkint jelentékeny eltérést mutat, különösen Ónod körül és Sajólád fölött, a mint már a «Sajó folyó általános jellege» czímű leírásban jeleztük. Minthogy e hajóút kiágazásánál a Tisza fotyó szabályozásvonala még nincsen megállapítva, a tiszaszederkényi oldalcsatorna kitorkolását a Tiszába e tervezet is csak ideiglenesen állapítja meg úgy, hogy a végleges szabályozásvonalhoz képest a kitorkolás részletes tervét esetleg még némikép módosítani kell. A Tisza folyó e szakaszának helyi túlfejlődése következtében itt helyezkedik el a Sajó folyó hordalékkúpja, s ezért kisvíz idején a kitorkolásnál nincs meg a hajózáshoz szükséges kétméteres vízmélység, mely azonban e Tiszaszakasz okszerű szabályozásával elérhető. A tervezett munkálatokat röviden a következőkben ismertetjük: x) Csegék. Hogy a hajók a duzzasztógátaknál előálló vízszinkülönbözetet legyőzhessék és hogy egyik bögéből a szomszédos bögébe juthassanak, csegéket terveztünk. A csegék (1. a 3. sz. rajzot) — a földmívelésügyi m. kir. minisztériumban a vízügyi kistanácsnak az 1891. évben tartott értekezletén megszabott zsilipméretek szerint — 10 m. szélességgel, 2'5 m. küszöbmélységgel és költségmegtakarítás szempontjából két külön megalapozandó alsó és felső zsilipfővel, s a közéjük iktatott kövezett hajókamarával készülnének. Az 1. sz. hajózsilip alsó feje, hol a Tisza legkisebb vize alatt a küszöbmélységet 2-l m.-ben állapították meg, kivétel.* Ez az elrendezés lehetővé tette, hogy a kamarák alig számbavehető költséggel a megszabottnál hosszabbra voltak tervezhetők. A hajókamara használható hossza az alsó fő kapúfülkéjének felső végétől a felső fő alsó szárnyfalának homloksíkjáig 85 m., hogy benne egy 65 m. hosszú, 600 tonnás uszályhajó 20 m. hosszú vontatógőzössel, vagy motoros vontatóhajóval együtt elférjen és egyszerre átzsilipelhető legyen. Ezzel az átzsilipelés ideje csökken, a mi már a hajózózsilipek sűrű voltánál fogva is nagyon kívánatos. A fönt jelzett hasznos hosszba a felső zsilipfő körülfutó csatornájának alsó nyílásai között és a bukófal mögött lévő térnek a tengelyben mért mintegy 5"4 m. hossza hidrodinamikai okokból nincsen beleszámítva, szükség esetén tehát a csege hasznosítható hossza * A o-i m. vízszinsülyedés esetére vettük fel, inert a Tisza folyó e szabályozatlan szakaszán, a csatornakitorkolásnál a még ki nem fejlődött tiszaszederkényi átvágás duzzasztó hatása alatt nagyobb hordalékmennyiség helyezkedik el a mederben, mely a Tisza vizére maga is duzzasztó hatást gyakorol ; — e szakasz szabályozása után pedig e hordalék esetleges megszüntetésével vagy kedvezőbb elhelyezkedésével és a szederkényi átvágás felső végének kibővülésével a kisvíz szintjének bizonyos mértékű, előre meg nem állapítható sülyedése is várható.