Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

10 A vízcsepp útja a föld felszínén minden esetben összeesnék a legnagyobb •esés irányával, azonban a mozgó vízcseppet a legrövidebb útjáról a legcsekélyebb akadály is eltéríti úgy, hogy a vízcsepp a legkisebb kényszer elvének hódolva arra felé veszi útját, a merre legkisebbik az akadályok. A vízcsepp sebessége főként az eséstől függ, a súrlódás késleltető hatása, míg a vízcsepp töretlen magános úton halad, addig a legnagyobb. Ha több vízcsepp egyesül, a mozgó tömeg energiája megnövekedik úgy annyira, hogy à víztömeg a lejtőn már nemcsak maga halad lefelé, hanem az elmállott meglazult földrészecskéket is magával ragadja. A vízcseppek előbb csak barázdát vájnak, később pedig valóságos medret ásnak maguknak. Erős záporesők, rohamos hóolvadás a vízmosásokat patakká, a patakokat folyókká változtatja. Ha az áradás bizonyos mértéket meghalad, úgy a víz már nemcsak a könyebben felaprózható földrészecskét viszi el, hanem partjait szaggatja, a folyó a medrében lerakott hordalékot is magával ragadja; a hegyipatak olykor-olykor szikladarabokat is görget. Ez esetben a folyó munkabírásának egyrésze a hordalék mozgatására használódik fel, ennek következtében a hordalékmozgás megindulásakor a folyó még az esetben is megduzzad, ha különben vízhozománya számbavehetően nem is növekedik. A folyó szabályozott szakaszain a mozgó vízcsepp sebességét, vagy közvetetlen mérésekkel határozzák meg, vagy tapasztalati adatok alapján összeállított, ismert formulák segítségével számítják. Olykor megfigyelik, hogy a felső szakaszon észlelt tetőzés nyomában az alsó szakaszon mennyi idő múlva áll be a tetőzés ós az árhullám csúcsának haladásából következtetnek a mozgó víz sebességére, de ez a meghatározás csak hegyvidéken ad kielégítő pontosságot, hol a folyó középsebessége az árhullám sebességét megközelíti. A nem szabályozott szakaszon a jól kifejlődött mederben folyó vízre érvényes formulák nem használhatók, vízmérczék hiányában a folyó egyes szakaszain a tetőzés ideje sem állapítható meg pontosan, ugyanazért a mozgó víz sebességét a hegy vidéken a bajor vízrajzi intézet formulájával v - 20 sin. s/a ? számíthatjuk. Mindaddig, míg 9 (a föld felszínének a vízszintessel bezárt szöge) kicsiny, a sinust a tangenssel felcserélhetjük és a következő értékeket kapjuk: Viszonyos esés cp fokban tg. œ v = másodperczenkinti sebesség m.-ben 1%0 o-ooi 0-32 2°/oo 0002 0-48 4.0; * .'00 — 0-004 0-73 6°/oo — 0-006 0-93 8°/oo 0» 27'30 0-008 110 10%o 0» 34'22 0010 1-26 12°/oo 0» 41'15 0012 1-41 — 1» 0-0174 1-66 — 2° 0-0349 2-68 — 3» 0-0524 3-40 — 40 0-0699 404 — 5° 0-0875 4-62