Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

11 A fentebbi formulával meghatározhatjuk, hogy a vízgyűjtőterület egy pontjáról mennyi idő alatt érkezik el a víz egy másik pontra. Erre az adatra szükségünk van, lia a vízgyűjtőterület különböző részein elinduló vízcseppek összeverődését vizsgáljuk. A vízcseppek östzeverödése. A vízgyűjtőterület különböző helyére egyidőben lehullott vízcseppek, még ha egy időben indulnak is el, a vízgyűjtőterület egy alantabb fekvő szakaszához az úgynevezett gyülekező helyre különböző időben érkeznek meg. Először csak a közelebb fekvő helyekről érkeznek a vízrészecskék, később megjönnek a távolabb fekvő vidékről is, az összeverődés akkor lesz teljes, ha a vízgyűjtőterület legszélső pontjáról elindult vízrészecskék a gyülekezés helyére megérkeznek és ezen a helyen a vízgyűjtőterület minden egyes részecskéjéről különböző időben elindult összes vízcseppek találkoznak. Hogy ezt az egyszerű jelenséget behatóan megvizsgálhassuk, először azt az esetet kisérjük figyelemmel, a midőn a lehulló csapadék mind a föld felszínén folyik le. Ez az eset bekövetkezik, ha az előkészítő esők a földet vízzel, a levegőt párával teljesen telítették. A megfigyelt vízgyűjtőterület szabályos alakú, esése egyenletes, a legszélső, a gyülekező helytől l távolságban fekvő pontról a vízcseppek 11 idő alatt érnek le. A vízcsepp átlagos sebessége v = viszont a leérkezés ideje n = —. Az előkészítő esők után rövid szünet elteltével beálló esőzés tartama = t. Ekkor három esetet különböztetünk meg a szerint, a mint t egyenlő, nagyobb vagy kisebb n-nél. t > n. Az első esetben t = n. A lefolyó vízmennyiség az esőzés tartama alatt egyenletesen növekszik, legnagyobb lesz a lefolyó víz mennyisége az esőzés végén, amidőn az egész vízgyűjtőterület különböző részeiről elindult vízrészecskék a gyülekező helyen találkoznak. Ekkor ugyanis a vízrészecske l távolságról is v sebességgel n — t idő alatt ide leérkezik. Ettől az időtől kezdve a lefolyó víz mennyisége egyenletesen csökken és a vízfolyás n — t idő múlva teljesen megszűnik. A jelenség kezdete és vége között eltelt idő t -}- n — 2t = 2w. A másodperczenkint lefolyó vízmennyiség maximuma ez esetben egyenlő lesz a vízgyűjtőterületre egy másodpercz alatt lehulló összes csapadékkal Q max = F q. I ^ = a vízgyűjtőterület km

3-ben \ q

e = km

2-re másodperczenkint hulló csapadék m

3-ben. Az eső intenzitását az egész idő alatt állandónak vettük fel. Az 1. rajzon a vízgyűjtőterület alakja hosszúkás, esése egyenletes úgy, hogy azok a területrészek, a melyeken keresztül a vizek egy óra alatt folynak keresztül, egyenlő nagyok. Ezeket a területrészeket, mezőket, 1—18 számmal jelöljük. A t idő alatt, jelen esetben 18 óra alatt, leeső víz mennyisége egyenlő a t -)- n idő alatt jelen esetben 36 óra alatt lefolyó víz mennyiségével. A mint a 2. rajzból látható, az ABCD négyszög területe egyenlő az ACE háromszög területével. A második esetben t > n. A lefolyó víz mennyisége, mint az első esetben, kezdetben egyenletesen nő egészen n ideig. Az n időpontban a vízgyűjtőterület minden egyes részecskéjéről