Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

100 A Panama-csatorna csegéin ilyen merev szerkezetet nem alkalmazhattak, mert a nagy tengeri hajók eleven erejét bármily erős merev gerendával sem lehet megfékezni. Ennek csak az az egy módja van, hogy a szerkezet maga is engedjen a hajó nyomásának és fokozatosan szüntesse meg a hajó mozgását. Ilyen berendezés van már 17 év óta alkalmazásban több angolországi dokkban, a hol a kapút a dokk bejárata előtt kifeszített láncz védi. A lánczot egyik végénél fogva a dokk falán elhelyezett víznyomású géppel emelik vagy bocsátják le, másik vége pedig az ellenkező falon megerősített dobra csavarodik. Ha a hajó a láncznak neki megy, az olyan mértékben tágul, mint azt a dob és a rája csavarodó láncz közötti súrlódás megengedi. A Panama-csatornánál ezt a szerkezetet ebben az egyszerű alakjában nem tartották átvehetőnek, főképen azért, mert a láncz kitágulásának mértéke bizonytalan és nem szabályozható. A szerkezet e hiányainak kiküszöbölésére számos módosítást terveztek s közülök többet ki is 43. kép. A vódőláncz általános elrendezése. próbáltak. A kisérletek eredményéhez képest az alább leírt elrendezést vitték ki. (43. és 44. rajzok.) A védő lánczot a csege két falában elhelyezett szerkezet mozgatja, mely 3 meszelátószerűen egymásba nyúló öntöttvas hengerből és a lánczot vezető csigakerék-sorozatból áll. A hengerek az oldalfalak aknájában függőleges helyzetben vannak s közülök csak a középső mozoghat. Átmérőik 1Ю4, 0'988 és 065 m. A felső, felül zárt hengert az akna száját áthidaló gerendatartó hordja, az alsó, alúl zárt henger pedig egy a falhoz lekötött talpöntvénynyel az akna fenekéhez van fogva. A mozgó és a két rögzített henger közötti részeket tömőszelenczék teszik vízzáróvá. A középső henger két oldalt egy-egy csigakereket hord, melyek tengelye ennek a hengernek alsó végén levő keresztfejhez erősített tartóba van befogva. E két csigakerék tehát a középső hengerrel együtt emelkedik vagy sülyed.