Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - VI. Apró közlemények

.254 esésű öntözőcsatornába pedig 10 duzzasztómű kerülne, melynek mindegyike 300 ha, területre szolgálna. Az öntözőcsatornából táplálóárkok ágaznának ki, melyek a vizet köz vetetlenül a területre vezetnék. A jobbparti rész sikeres betelepítése után a balparton rendeznek majd be 0-42 m

3/sec vízzel 1020 ha. öntözést. Itt lehetséges az öntöző vízzel legalább 35 és legfölebb 425 lóerős vízierőtelepet létesíteni. A balparti 5 km. hosszú öntözőcsatorna szintén 10 részre lenne osztva. Még később a Kissagatából 1120 ha., a Tameből pedig 2440 ha. volna öntözhető. A legkisebb vízállásokkal öntözhető terület tehát összesen 7580 ha. A végső kifejlődés idejében végül a Vami völgyében 45 m. magas falazott völgyzárgát, a Kissagatáéban 16 m. magas földzárógát könnyen létesíthető. Segítségükkel újabb 17.000 ha. öntözéséhez szükséges víz tározható. Még sokkal nagyobb szabású és műszakilag is érdekesebb az a terv, a mely a Viktoria-Nyanzától délre elterülő Mbala és Vembere pusztaságok öntözésével foglalkozik. A Viktoria-tó vízszine az angolok 12 éven át folytatott észlelése szerint legmagasabb 1906. évi május 14-én 1136-77 m., középállásban 1135-97 m., legalacsonyabb 1902. évi október 29-én 1135-27 m. volt. A vízterület nagysága 60-900 km

3. A Mbala pusztaság a Schmith-öböl felé lejt. Mintegy 3000 ha. gyapottermesztésre alkalmas föld van itt. Vízválasztója a Manyonga iiányában 20 méterrel magasabb a Viktoria vízszinénél. A Manyonga-völgy pedig mindjárt a vízválasztó közelében 35 méterrel mélyebb mint a Viktoria vízszine. A Manyonga völgyében, az u. n. Vembere pusztaságban, mintegy 230.000 ha. pamuttermesztésre alkalmas talaj van. A Manyonga a Nyarassába torkollik, melynek középvízszine 1030 m., tehát 136 méterrel alacsonyabb mint a Viktoriáé. Ez óriási terület öntözésére tervet készítettek, mely szerint a ViktoriaNyanzából csatorna volna vezetve a Mbala pusztaságon és a vízválasztón át a Manyonga völgyébe, illetve a Vembere pusztaságba. A csatorna a Viktoria s a vízválasztó közt 3 helyen 7—7 méteres lépcsőkkel emelkedik, melyeknél a víz mesterségesen emelendő. A vízválasztón túl a Manyonga egyik mellékvölgye 22 méter magas zárógáttal 25 millió m

3 ürfogatú tároló medenczévé alakulna, melybe e csatorna betorkolna. E tároló első izben a környék idelejtő esőgyűjtő területének csapadékával tölthető meg és később is vele pótolható, és mind az erőfejlesztéskor, mind az öntözéskor elkerülhetetlen ingadozások kiegj^enlítésére szolgálna. E medenczéből a víz csatorna segélyével, a völgy alantabbi pontján, előbb 34 m. eséssel, később újból 23 m. eséssel energiatermelésre szolgálna. Ez az erő emelné föl a vizet a Viktoria-Nyanzából a vízválasztón át a medenczébe. Sőt az erőből még felesleg is marad rendelkezésre. Az összesen 57 m. esés kihasználása után kerülne a víz (1088 m. tengerszin feletti magassággal) a völgy két oldalán vezetett két főöntözőcsatornába és segélyükkel az öntözendő területre. A Viktoria-Nyanzától a tározó medenczéig vezetendő csatorna mintegy 100 km., a 2 vízerőcsatorna összes hossza 21 km., a balparti főöntözőcsatorna 135 km., a jobbparti pedig 120 km. hosszú. Itt is 6 hónapon át, 10 naponkint egyszeri öntözésre hektáronkint 4 l/sec vizet szánva, az egész terület megöntözéséhez 92 m

8/sec vízmennyiség kell, mely a Viktoria-Nyanza tükrét 6 hónapon át csak 2 4 cm-rel sülyesztené.