Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - VI. Apró közlemények

.241 is kezdett foglalkozni s reájött, hogy a haltenyésztés is hasznot húzhat ebből a tisztító folyamatból. És ekkor egyszerre egészen más megvilágításban tűnt föl a csatornalé kérdése úgy, hogy a dolog hatalmas lépésekben közeledik a végleges megoldás felé. Az bizonyos, hogy bármely tó, melyet első ízben talán csak talajvízzel, vagy mesterséges úton nyert vízzel töltöttünk is meg, ha feneke megérett, képes bizonyos mennyiségű folytonos sugárban beleömlő s kellően szétosztott szennyes vizet megtisztítani. A tóból kicsorduló tiszta vízzel új tó tölthető meg, mely szintén alkalmas a szennyvíz egy más részének megtisztítására. Vagyis tavak sorozatával egy nagyobb város csatornalevét tisztíthatjuk meg, még pedig természetes úton és 10-szerte kisebb területen, mint a mekkorára az öntözésnek szüksége van. Ha mindehhez hozzá vesszük, hogy a csatornalé legalább is olyan jól használható halastavak trágyázásául, mint az öntöző területek megtrágyázásául, akkor a tavakban való szennyvíztisztítás minden más módszer fölött bizonyos elsőbbséggel tűnik ki. Kétségtelen, hogy még sok kisérletet kell megtenni, míg a módszer a maga tökéletességében kialakul, de mivel az egység és természetesség jellegzi, elvégre is tért fog hódítani. Jellegzi az egység, mert a csatornavizek számára egyetlen vezetéket kíván és a természetesség, mert a csatornalé megtisztulása természetes úton megv végbe. És ezért el fognak tűnni mindazok a mesterkélt, bonyolódott és költséges csatornázó és szennyesvíz-tisztító rendszerek, melyek napról-napra egyes forrongó műszaki elmékben megfogamzottak s hihetetlen gyorsasággal elterjedtek, mert az emberi gyöngeség jobbnak, nagyszerűbbnek és czélravezetőbbnek tartja azt, a mi komplikált, nehezen érthető és számos részletével az alaposság benyomását kelti. Lassankint vissza fognak térni itt is az egyszerűhöz és a természeteshez. A «tout à legout» rendszer a csatornázás általános megoldása lesz s a szétválasztó rendszer csak nagyon kivételes esetekre fog szorítkozni. Jól mondta Maurice Lévy az 1905. évi milanói nemzetközi hajózó kongreszszuson, hogy az emberi haladás minden munkájában két megoldás szokott érvényesülni : az egyik erőszakolt és mesterkélt, a másik a dolog természetéből folyó. Úgy kellene, hogy ez utóbbi megoldás részesüljön elsőbbségben az előbbivel szemben; de rendesen az ellenkezője történik. Az erőszakos megoldás néha századokig föntartja magát, de egy napon az igazi megoldás, melyet addig lebecsültek, mintha álom volna, napfényre kerül és az elveszett időt megnyerve érvényesül. Manapság például segédkezet nyújtunk ennek a sorsfordulatnak : a gőzturbina, melyet az alexandriai könyvtár elégése óta elfeledtek és a melyet Watt jelentős, de a legtermészetellenesebb megoldással helyettesített, diadalmasan visszafoglalja a helyét. A Maurice Lévy szép szavait látjuk érvényesülni a városok csatornázása kérdésében is s a Durand-Clay filozófiai magaslaton álló gondolata meg fogja tenni a maga hódító útját. Bogdánfy Ödön.