Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
6. füzet - V. Bucz A.: A mély lápföldek lecsapolása, fordította: Csizinszky László
.234 A facsöveknek lápföldekben való alkalmazása teljesen kifogástalan, mivel a tapasztalat szerint a fát az ilyen talaj jól megóvja. A farostok megmaradása különösen ama tőzegrétegekben, melyek nem feküsznek közvetetlenül a föld felszíne alatt, nagyon tartós, elannyira, hogy a vízlevezető árkoknak az úgynevezett átmeneti lápföldekben való létesítése gyakran nehézséget okoz, mivel az évszázados, ép állapotban levő famaradványokat csak fejszével lehet eltávolítani. Különben vannak 40 éves lécztalajcsövezések, melyek teljesen egészséges állapotban maradtak meg. (Sarauv építőtanácsos a «Kehdinger» nevű lápföldön olyan fadudákat ásatott ki, a melyek 30 évi fekvés után is teljesen hibátlanok voltak). Különösen fontos a vezetékekben keletkező sebességet megfigyelni, mivel a vastartalmú lápokban az agyagcsöveket még 3 —4°/ 0 0 esésben is 2—3 év alatt a vastartalmú üledékek (vasoxydhydrat, ocker) gyakran teljesen eltömik, mert az agyagcsöveknek a sok illesztéshézagja, továbbá az a körülmény, hogy lehetetlenség minden szomszédos agyagcsövet pontosan egyenlő magasságban elhelyeznünk,, a gyors vízfolyást akadályozza. Összehasonlításképen vizsgáljunk meg két egyenlőbelvilága agyagcsövet és fadudát a vízlevezetés szempontjából teljesen egyen 16 esést föltéve. Gerhard szerint agyagcsőre érvényes a következő képlet: I = esés, v = sebesség, Q = mp.-kint levezetett vízmennyiség. a az agyagcsövekre 0-30, mivel kis eséskor és lágyaltalajban a lefolyásviszonyok nagyon kedvezőtlenül alakulnak. I. 5 cm.-es agyagcső esetén, l°/ 0 0 eséskor, v = 00959 m., Q = 0'1885 lit/sec. II. 8 cm.-es agyagcső esetén, 1%„ eséskor, v = 0-1433 m., Q = 0-7203 lit/sec. A fadudákra Bazin-nak a nyomás nélküli csővezetékekre vonatkozó képletét alkalmazzuk. (Siedele miniszteri tanácsos szerint (Wien) a Bazin-féle képlet pontosabb eredményt ad, mint Kutter újabb képlete) : a melyben mint nedvesített kerület csak a fenéknek és az oldalaknak belsőméretei jönnek tekintetbe, mivel teltszelvényű vízvezetés alkalmával sem lesz nedves a fedődeszka, a melyet a vízbeeresztő nyílások az oldaldeszkától elválasztanak. Gyalulatlan deszkacsatornákra n = 0-16. I. 5 cm.-es faduda esetén l%o eséskor, v = 0-1518 m., Q = 0'3491 lit/sec. II. 8 cm.-es faduda esetén 1% 0 eséskor, v = 0'2138 m., Q = T1374 lit/sec. Az első esetben a fadudában mintegy 58°/o-kal nagyobb a sebesség és mintegy kétszeres a levezetett vízmennyiség. A második esetben a fadudában mintegy 50%-kal nagyobb a sebesség és mintegy 58%-kal nagyobb a levezetett vízmennyiség. Ezért megtakarítást érhetünk el a keresztszelvény méreteiben és a sebesség növekedésével csökken a vasoxidhidrát okozta eldugulás veszélye is. A vezetékben Nedvesített kerület Terület F U. Q=V.F.
