Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - V. Bucz A.: A mély lápföldek lecsapolása, fordította: Csizinszky László

233 folyóméterenkint mintegy 0'2 m

s, hektáronkint —500 fm. vezeték esetén — 100 ni" földkiemelést takarítunk meg. 4. A vezetéknek egy darabból való készítésével teljes biztosságot nyújtunk a rendszer működése dolgában még egyes helyeken előforduló siippedések esetén is. 5. A működés biztossága miatt, továbbá a fő- és mellékvezetékek egyesítése miatt lápföldeken is nagy rendszerek alkalmazhatók, s ily módon sok nyilt árkot takarítunk meg a rajtok átvezető hidakkal és átereszekkel együtt. 6. A vékonyfalú favezeték (dudák) alkalmazásával más módszerekkel szemben fában nagy megtakarítást érünk el, (egy fm. szívóvezeték számára csak 0-00288 m

3 fa szükséges). Eszerint 1 ha terület 500 fm. szívóvezetéke részére a faszükségletet 500 x 0 00288 = 144 m

8-re számíthatjuk. 7. Az 1 fm. vezetékre eső fa csekélyebb súlya következtében (5 cm. belvilágúé l-88 kg., míg a cső súlya 3 kg.) ezt a módszert fában szegény vidékeken is kedvezően alkalmazhatjuk, mivel pl. egy 10 tonnás vasúti kocsiba 5 cm. belvilágú, 5300 m. hosszú vezeték deszkaszükségletét rakhatjuk fel, (míg agyagcsőből csak 3333 m., 5 cm. belvilágút, még pedig faalátét nélkül, vagy 1500—2000 fm. vezeték részére való anyagot más talajcsövezés esetében). 8. A szükséges befogadó hiánya miatt az alagcsöveket gyakran csak 60—80 cm. mélyen tehetjük le. Ilyen csekély mélységben kemény télen az agyagcsövek nagyon gyakran szétfagynak. Favezeték esetén ez nem történik meg. 9. Csekélyebb mélységben lefektetett, alátét nélküli alagcsövezéskor gyakran következnek be sülyedések, ha a megjavított lápföldeken nehezebb járóművel, hengerekkel, gőzekékkel stb. megyünk át; e süppedések nem történnek oly hullámosan, mint a rugalmas fadudák esetén, miért is gyakran az agyagcsövek eltörnek. 10. Ha az erősen vastartalmú lápokban az agyagcsövek eldugulnak, akkor a vezeték kitisztítása végett minden 15—20 méterre egyes darabokat ki kell venni, vagyis a vezetéket meg kell szaggatni, hogy a kitisztítás lehetséges legyen. Ha a fadudák esetén is szükségessé válnék a tisztogatás, akkor elegendő a fedődeszka egy darabját levágni úgy, hogy a tulajdonképeni vezeték fekvése érintetlen marad. A poseni láp-kirendeltségnek «Strelitz» nevű kísérleti telepén végrehajtott kísérletek szerint léczre fektetett 60 cm. mély talajcsövezés hektáronkint átlag 105-85 métermázsa szénatermést adott és 80 cm. mélység esetén 92-87 métermázsát. Tehát bebizonyult, hogy a csekélyebb talajcsövező mélység esetén az aszály idejében a növényzet részére több nedvesség állott rendelkezésre, mivel kisebb mélységű alácsövezéskor, a növényzetnek kisebb mélységről kellett a talajvizet felszívnia. Ez okból a lápföldeken a mindenkori éghajlati viszonyokat és a művelés czélját szem előtt tartva (pl. legelőket mélyebben kell talajcsövezni) a sekély, de sűrűbb alagcsövezés kedvezőbb és aszály idejére is nagyobb termést biztosít. Lápföldeken sem kell attól tartani, hogy a csekélyebb mélység miatt a fű és gabona gyökérzete eldugulásokat okoz, mivel a termesztett növények (tehát nem a savanyú füvek) kényszerülnek táplálékszükségletüket a láp felső rétegéből megszerezni, mert a foszfor és káli műtrágya alakjában csak itt fordul elő; a növények tehát kényszerülnek tápláló gyökérzetüket inkább sekélyre, mint mélyre ereszteni. * lő