Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - IV. Rohringer Sándor: A torrensjellegű vízfolyások szabályozása

pedig évtizedek óta nagy áldozatkészséggel bocsátják a szakemberek rendelkezésére. Az ilynemű szabályozások egyes nagyon szép példáit láttatják a 3—10. képek, a melyeken különböző szerkezetek alkalmazása látható, a Galicziában végrehajtott patakszabályozások köréből. A galicziai folyóknak a Kárpátok lejtőiről eredő számos hegyi patakja van, a melyek a főfolyó medrét felkavicsolják s ezért most a főfolyók sikeres szabályozása érdekében a hegyi patakokon végeznek nagyszabású munkálatokat. A medret oly mértékig emelik ki. hogy a közepes árvizek vezetésére alkalmas legyen, a meder vonalazása nagyon lapos görbékből vagy egyenesekből áll figyelemmel arra, hogy a középvízi medren kívül folyó árvíz iránya ne keresztezze a kiemelt és biztosított meder irányát, hanem lehetőleg hozzá simuljon. 9. kép. A Krynicanka patak szelvényei. A kiásott medret két oldalt 50—60 cm. vastag kőburkolattal látják el, s egyidőben alacsony, 25—30 cm. magas fenéklépcsőket építenek be. Az esést a lépcsőkhöz konczentrálják, két-két lépcső közt, a fenék rendszerint vízszintes. A középvízi medret szegélyező burkolatot vagy párhuzamos müvekét 30—50 méteres távolságokban az árvíz színéig emelkedő keresztgátakkal kötik a magasabb parthoz ; ezek a keresztgátak kőből valók vagy mederhordalékkal töltött jászolgátak. S habár a gátak közeit a koronájukig feltöltik a mederből kiemelt anyaggal, mégis nagyon szükségesek a keresztgátak, nehogy az árvíz a feltöltést elsöpörje. Későbben, lia a feltöltés a gondos fiizesítés következtében megerősödött, a keresztgátaknak kevés szerepük van. Költségkímélés okából a medret szegélyező kőburkolat helyébe enyhébb