Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők

.151 tehát közel 7-szeresére emelték. A Mösvandnak a szabályozása és a Tinnsjö már előbb leírt duzzasztásával a Tinn folyó állandó kisvizét másodperczenkinti 55 m

3-re sikerült emelni. Az alább ismertetendő Svälgfos telep kiépítésével kapcsolatban 1905-ben a Tinnsjö vizének további duzzasztását, illetve szilárd és modern új gát építését határozták el. A tervezett Svälgfos telep üzemére ugyanis a Tinn folyónak 55 m

8-es kisvize nem lett volna elegendő. Ezért a Tinnsjö vizének eredeti 2'3 m. duzzasztását 40 m.-re emelték, s vele 220 millió m

3 hasznos ürfogatot nyertek és egyúttal a szabályozás, illetve vízlebocsátás időtartamát az egész évre kiterjesztették. A Tinnsjö és Mösvand együttes ürfogata tehát 780 millió köbméterre emelkedett és a két tó egybehangzó kezelésével a Tinn folyó rendes kisvize 67—70 m

8/sec.-ra kiegészíthető úgy, hogy a Svalgfosnál 30.000 lóerő volt termelhető. A Mösvand-gát építésével csaknem egyidőben merült fel a hatalmas Rjukan vízesés kiépítésének az eszméje. A «Norks hydroelektrisk kvälstofaktielskab» nevű részvénytársaság, a mely a svälgfosi Rjukan telepet építette, nem találta elegendőnek a Maane rendes kisvízhozományát és ezért a Mösvand vizének további tározását tervezte, még pedig úgy, hogy az eddig legmagasabb duzzasztott vizet további 2-5 m.-rel emeli, a legalacsonyabb vízszint pedig 2'0 m.-rel sűlyeszti, vagyis a tó vizét az eredeti 10 méter helyett 14'5 nr-rel emeli s vele 800 millió m

3 ürfogatot nyer, a melyből a Maane 40 m

3-es kisvizét 47 m

3-re, vagyis az eredeti 6 m

3-nek közel 8-szorosára emeli. Ez a víztárolás a tényleg lefolyó csapadékmennyiség 90 %-ának kihasználását teszi lehetővé. A Mjösen végleges szabályozásával a Tinn folyó rendes kisvízhozománya 75 m

3 lesz. A Tinn folyó tökéletes szabályozásának betetőzéseként a legközelebbi jövőben a Maarvand, Gjeitevaband és Halhövdvand tavak szabályozására kerül a sor s vele további 230,000.000 m

3 víz tározása válik lehetővé ós a Maar folyó jelentéktelen kisvize másodperceznkinti 15 m

3-re emelhető. A Tinn folyó pedig 88—90 m

3-re egészíthető s vele Svalgfosnál 40.000 lóerő nyerhető ; a vízerőtelep tényleg ennyire is épült ki. A szabályozás teljes befejezése után a Tinn folyót 1250 millió köbméter tározott víz fogja ellátni, a mely 730 mm. évi csapadék, vagyis km

3-kint 23 másodperczliter vízmennyiség teljes kihasználását teszi lehetővé. A tározás összes költsége 3,300.000 korona lesz úgy, hogy egy köbméter tározott vízre 0S66 fillér költség esik. Ha majd a Totakvand tavat is szabályozni fogják, tekintetbe véve a Bandakcsatorna mentén már előbb foganatosított szabályozásokat, a Skien folyó vízvidékén l-7 milliárd m

3 tároló áll rendelkezésre, a mi a skieni üzemvíz 36 %-ának és az átlagos vízlefolyás 20 %-ának felel meg. A Skien vízvidékén levő összes tárolók költsége 4,440.000 korona, vagyis m

3-kint 0-26 fillér. A szabályozások befejezése után a Manne, Maar és a Tinn folyókon 450.000 lóerő lesz előállítható. Egyetlen hibája e vidéknek, hogy nehezen hozzáférhető ós nagyesósíi, szűk völgyekben közlekedő utak építése költséges. A vízerővidék alsó végpontjába. Notoddenbe a teherárú forgalmat Skien felett többször átzsilipelendő hajók, innen Tinosetig villamos vasút, a Tinsjön Rollagig gőzkomp és innen a legfelső ipari középpontig, Saaeheimig ismét villamos vasút bonyolítja le (1. 25. sz. térképet) ;