Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - III. Rozsnyay Károly: A pelsőczi jószágitató-cziszterna

.Ili A pelsőczi jószágitató cziszterna. (4 képpel.) Irta : Rozsnycaj Károly. A Pelsőczi Nagyhegy Göinörmegyében, Pelsőez mellett, a Sajó és Csetnek összefolyásánál van; alakja tojásdad; kiterjedése mintegy 6000 kat. hold, melyből több mint 3000 kat. hold legelő, — (belőle 2400 kat. hold Pelsőez községé, 600 kat. hold pedig egyes birtokosoké) —- a többi kaszáló, rét és erdő. Ez a Nagyhegy sziklás fensík, melynek magassága átlag 714 méter a tenger színe felett, míg a mellette levő völgy 214 méter magasságban van, a különbség tehát 500 méter. A hegy triász-mészből alakult és mindazokat a tulajdonságokat mutatja, melyeket az ilyen repedezett barlangüreges mészhegyek mutatni szoktak. Felszíne nem egyenletes, hanem dolinákkal, mélyedésekkel — ú. n. töbörökkel — sűrűn be van szaggatva úgy, hogy felülről tekintve óriási rostához hasonlít. A fensík épen ezért vízben szegény, mert minden csapadékvíz, mely reá hull, a dolinákon és víznyelő nyílásokon eltűnik. Patak, forrás nincsen s ezért ezen a területen község sem települt, sőt állandó lakóház sincs. Egyes pásztoroknak és mészégetőknek van csak itt tanyájuk. Belátva ez állapot tarthatatlan voltát, Pelsőez község azért folyamodott a földmívelésügyi miniszterhez, hogy a legelőnek jószágitató vízzel való ellátására tervet és költségvetést készíttessen. A közegészségügyi mérnöki osztály véleményt és tervezetet adott, mely szerint a vízellátás a völgyben levő egyik forrásból szivattyúzással történnék 450—500 méter magasra. E berendezés költsége 50.000 korona lett volna, évi üzemköltsége pedig 5175 korona, melynek megfelelő tőkét a befektetéshez hozzáadva, kereken 100.000 korona tőkét kapunk. Ez előtanulmány után a földmívelésügyi miniszter megbízta a miskolczi kultúrmérnöki hivatalt, hogy a terveket és költségvetést saját tanulmányai alapján készítse el. A helyszíni szemlét 1911. évi április hó 18-án tartottuk meg s e bejárás alkalmával a cziszternával való vízellátást választottuk, mert ebben az esetben a tőkebefektetés aránylag kevés, a fentartás és üzemi költség pedig úgyszólván semmi. Megérlelődött bennünk ëz a gondolat azért is, mert évszázadok, sőt évezredek óta országrészek, sőt országok vízellátása kizáróan cziszternával történik, mint pl. Boszniában, Herczegovinában, Dalmácziában és főleg a dalmát szigeteken. A cziszterna a leggondosabb kivitelben épített, földbe sűlyesztett vízgyűjtő és víztartó medencze, melynek táplálása szűrt csapadékvízzel történik. E szűrtvíz nemcsak itatásra, hanem ivásra is alkalmas. , A pelsőczi gazdák kérelmére gróf Serényi Béla volt földmívelésügyi miniszter külföldi tanulmányutam eredménye alapján készített terv és költségvetés jóvá-