Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - III. Rozsnyay Károly: A pelsőczi jószágitató-cziszterna

.115 hagyásával 30.000 korona államsegélyt engedélyezett kisérletképeű egy jószágitató cziszterna felépítésére s a műszaki vezetéssel a miskolczi kultúrmérnöki hivatalt hízta meg. A pelsőczi nagyhegyi legelőn tulajdonképpen 2—3 cziszterna szükséges, még pedig egy az alsó, egy a középső és egy a felső részen, de egyelőre 1913. évben csak egy épült. E cziszterna a kerülő háztól északra esik az egész fensíki legelő közepe táján, az ú. n. Gömöri rét déli részén az út mellett. A cziszterna vízmennyiségét 1000 darab számos marha után naponkint 10— 20 literre, összesen 10 — 20 ezer literre, vagyis 10—20 köbméterre számítottuk és a cziszterna űrfogatát 1000 köbméterre vettük s így Г5—3 hónapra elegendő vizet tároz. A cziszternával való vízellátás általános elrendezése a következő : 1. Vízfelfogó és vízgyűjtőterület. 2. Iszapfogó, vagyis előszűrő. 3. Víztartómedencze (cziszterna). 4. Szűrőberendezés szellőző aknával. 5. Merítőakna merítő és vízkiemelőszerkezettel. 6. Itatóberendezés, előtér és vályúk. 1. Vízfelfogó és vízgyűjtőterület. A vízgyűjtőterület — mely rendszerint domb vagy hegyoldal - kerítéssel látandó el, Ez a terület lehet természetes vagy mesterséges, ez utóbbi terméskővel vagy betonréteggel van burkolva. A vízgyűjtőterületen szántani, vetni és legeltetni nem szabad, sőt a befásítás sincs megengedve. Kaszálni szabad, de trágyázni nem, nehogy a lefolyó csapadékvíz megfertőződjék vagy könnyen rothadó anyagokat vegyen fel. A nem burkolt, vagyis a természetes vízgyűjtőterületről a csapadékvizeknek 40—50 %-íi folyik be a cziszternába, a burkolt, vagyis a mesterséges vízgyűjtőterületről pedig 80—90 %-a. Egy köbméter víz tározására a pelsőczi csapadékviszonyok között — mely 400—600 mm. a téli és a tavaszi hónapokban — mesterséges felfogó területből 2—2-5 négyszögmétert, természetesből 4—5 négyszögmétert kell számítani, de a kivitelkor biztonságból 20.000 négyszögmétert vettünk, melyből 2000-et ezementhabarcsba rakott terméskőburkolattal láttunk el. Ezt a területet nemcsak kerítéssel, hanem vízfelfogó árkokkal is elláttuk és a felfogó árkok mentén uszadékfogó kőhányást helyeztünk el. 2. Iszapfogó, vagyis előszűrő. Az iszapfogóberendezés törtkőréteg a víztartómedencze mellvédő fala mellett a felső, vagyis a befolyás-oldalon. Ez szükség szerint, de évenkint legalább egyszer tisztítandó vagy megújítandó. Czélja az iszap és az uszadék felfogása és hogy keményítse a lágy esővizet, mert a törtkőréteg anyaga szürke mészkő. E helyen felemlítem, hogy a lágy és sótalan esővizet csekély mennyiségű konyhasóval ízesítik s a só ezenkívül konzerválja az állott vizet. A mellvédőfal a befolyás-oldalon nyílásokkal van ellátva, melyeken át a víz a medenczébe folyhat. 3. Víztartómedencze (cziszterna). A víztartómedencze lehetően köralakú legyen, mert legkevesebb falazattal legnagyobb a tározó képessége és szilárdsági szempontból is kedvező. Ha a vizet ivásra is használják, a medencze befödendő, illetve beboltozandó,