Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

4. füzet - III. Rohringer Sándor: Nehány külföldi hegyi folyó szabályozása

38 fond» fedezi, azon felül 30%-át a tartomány állítja be a költségvetésbe, 15°/

0-át az érdekelt parti vagy ártéri biztokosok fedezik, végül a hiányzó 5°/o-ot rendes gyakorlat szerint az érdekelt utakra és vasutakra vetik ki. A közérdekűség tehát abban jut kifejezésre, hogy csaknem kivétel nélkül a költségek 80%-át a birodalmi Meliorationsfond és a tartomány adózói fedezik, míg a közvetetlen érdekeltek külön terhe rendszerint csak 15%, gyakran még ennyi sem. E társadalmi szempontból üdvösnek mondható berendezésben a mi szemünkben felötlő az a költséges építkezés, a melyet a legtöbb szabályozásnál látunk, s különösen az a könynyedség, a melylyel az újabb pótlásokat, átalakításokat, árvízrongálások kijavítását fedezik és végrehajtják. A rendelkezésre álló anyagi eszközök bőségének tudható, hogy az osztrák tartományok nagy esésű és bővizű hegyi folyói kevés kivétellel szabályozva vannak, vagy szabályozás alatt állanak, s ezek a munkálatok a legváltozatosabb rendszereknek képét adják. A nagyobb folyók szabályozását talán úgy jellemezhetjük, hogy rajtuk a szabályozások különböző fejlődéskorszakait végig tanulmányozhatjuk. Leginkább az úgynevezett középvízi szabályozást hajtották végre következetesen, két oldali párhuzamos művek segélyével. A mederszelvények megállapításakor döntő szerep jutott a számításnak, s általában azt a benyomást szerezhetjük, hogy reá túlságos súlyt vetnek. A ki ismeri a képleteknek, főleg rendkívüli árvizek számításához megbízhatlan voltát, nem csodálkozik, ha a rendkívüli árvizekre hihetetlen nagyságú adatokat fog hallani; és hogy mily pontosan megállapíthatónak gondolják a középvíztöme-