Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - III. Rohringer Sándor: Nehány külföldi hegyi folyó szabályozása
37 Néhány külföldi hegyifolyó szabályozása. (54 képpel.) Irta: Rohringer Sándor. A hegyi folyók szabályozásának terén Ausztria, Bajorország és Svájcz tanulságos példákat mutatnak, melyekből néhányat ismertetünk. A hegyi folyók szabályozása nemcsak műszaki szempontból, hanem az emberi kultura fejlődésének szempontjából is érdekes, mert a sok siker és még több sikertelenség, a melyet az ember a természettel való küzdelmében elért, talán sehol sem tűnik ki oly kirívóan, mint a folyószabályozás terén. A folyószabályozások gyermekkorában még rendszer nélkül helyezték el a szabályozó műveket, s csaiv minél erősebb szerkezetekre törekedtek, később mind több rendszeresség jött a rendszertelenség helyébe, de a folyót elméleti alapon akarták megfékezni. A matematikai képletek csalhatatlan voltába vetett hittel állapították meg a szabályozás rendszerét. De lassankint sok csalódás és sok millió feláldozása visszavezette az embert a természethez, s a modern vízszabályozás tudatára jött annak, hogg a folyó szabályozása csak részben szorosan vett műszaki, nagyobb részben szélesebb körű természettudomány, s hogy az egyedül biztos -vezető itt a folyó természetének mélyre ható megfigyelése. A fejlődésnek eme folyamata ma sem ért véget, még mindig távol vagyunk a természet megismerésétől s a sablonszerűség még mindig egyenruhába öltözteti a folyókat. A tárgyi nehézségek mellett nem érdektelen annak a szolgálatnak a szervezete sem, a mely a vízszabályozó kérdések intézésére van hivatva. Ha valóban egész embert kíván a vízszabályozás, úgy nem helyeselhetjük azt a rendszert, a mely némely országban még dívik, hogy a vízi mérnök még útépítő és magasépítészeti ügyekkel is kénytelen foglalkozni, de nem lelkesedhetünk a nagyon hivatalos szellemű és tartományokra tagolt osztrák szervezetért sem, a hol a terveket betűszerinti értelemben hajtják végre, s a hol a folyókat tartományok szerint szabályozzák s a tartomány határain túl történteket alig ismerik. A mi végül az alsóbb rendű műszaki szolgálatot illeti, sok helyt nagy baj (nemcsak Ausztriában, hanem a többi külföld nagy részében is) a vízmesteri intézmény mintájára kiképezett felügyelő személyzet hiánya, a mely hiány a folyók szabályozásában oly fontos, s mind Ausztriában, mind Németországban is szokásos házikezelésben való munkát megnehezíti és megdrágítja. Mindezekkel szemben könnyen megállapítható, hogy szervezetünk egyszerűsége, kevósbbé nehézkes volta és egyöntetűsége, valamint .szakszerűség dolgában bátran felvehetjük a külfölddel a versenyt, s csak a rendelkezésre álló anyagi erőben állunk messze mögötte. Ausztriában, nem tekintve az egészen jelentéktelen kis árkokat, bár nyiltan nem, de a valóságban minden vízszabályozás közérdekű munkálat. Az állami kezelésben lévő ú. n. állami folyók szabályozásának költsége a birodalmi költségvetésben talál fedezetet, a többi folyó- és patakrendezés költségeinek rendszerint 50%-át talajjavítás czímén a legtöbb esetben a valóban áldásos « Meliorations-
