Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - II. Muraközy Endre: Pest vármegye ártézi kútjairól
3 i Szűrőcső használata tehát nemcsak ajánlatos, de Pestmegyében, ahol az artézi kutak vízszolgáltató rétege rendszerint igen finom szemcséjű homok, elkerülhetetlenül szükséges és a kút tulajdonosának saját jól felfogott érdekében még állandó folyás esetén is alkalmaznia kellene. Erre vonatkozóan Ujkécske község artézi kútjának esetét említhetem. Ott a templomtéri kút több ízben elhomokolódott, eleinte csak úgy, hogy több órán át, majd több napon keresztül nem adott vizet, de ezeket a homokolásokat a feltörő víz maga kitisztította. 1911. évi november hónapjában azonban teljesen megszűnt a kút vízszolgáltatása úgy, hogy 1912. évi májusban ki kellett mosatni a kutat. Amint ez alkalommal megállapították, az elhomokolódás 17 cm.-re terjedt a csőben. Mosatás után szűrőcsövet bocsátottak le a kútba s azóta állandóan tisztán folyik belőle a víz. A szűrőcső kétségkívül annál inkább megfelel czéljának, minél hosszabb s a vízhozó réteget teljesen átfogó szűrő volna a legkedvezőbb a vízszolgáltatás szempontjából, mert ekkor a víz beömlése a lehető legnagyobb felszínen történhetnék. Miután azonban ilyen hosszabb szűrőcső meglehetősen költséges, de még elhelyezése is körülményesebb volna, megelégszenek rövidebb, 4—10 méteresekkel. A rajzban látható homokszűrőt néhai Momirov Miklós szödösudvarnoki artézi kútfuróvállalkozó szokta volt használni, melyet az ő leírása nyomán a következőkben ismertetek. A szűrőtest szabadalmazott forrasztású kovácsolt vas-kútcső, egyik végén bővített karmantyúval. A karmantyú belseje csavarmenetesen készült, két oldalán pedig két korong van, melynek segélyével a leeresztéskor a [szűrő mozgatható. A karmantyúban a csavarmenet arra való, hogy a furószár végére alkalmazott csavardugasz beléje csavarható s így a mennyiben szükséges, a szűrő ^kivehetőlegyen. A szűrő külső átmérője a kút csövének, illetőleg bélelt csövének belső'átmérőjénél 5—7 mm.-rel kisebb. A burkoló fémszálas szűrőszövetet ónnal forrasztják a kilyuggatott csőre s végeit karikákkal foglalják be. A szűrő beillesztése a feltóduló homok miatt fenék nélkül történik, elhelyezés után azonban alsó, nyitott végét a beleillő csavarral elzárják. A mint Momirov előadta, szűrőit mindenütt sikerrel alkalmazta. Új vagy régi, elhomokolódott artézi kutaknál az eredmény teljesen kielégítő volt, mert a szűrővel való fölszerelés után a kutak vízszolgáltatása kifogástalannak bizonyult. Különben nemcsak artézi kutaknál szokott szűrőt használni, de olyan mély fúrásoknál is, a melyekből nem fakadt felszökő víz. így р. о. a kiskunhalasi közkutaknál, a melyek mélysége 120—140 m. között van s a víz mintegy 1-5 m. mélységben a földszine alatt marad. Elhomokolódás szempontjából ugyanis nem sok különbséget lehet tenni mély fúrású s artézi kút között. Érdekes, a mit az elhomokolásra vonatkozóan a már említett hódmezővásárhelyi kútfúró vállalkozó, Kenéz Tamás mond. Az artézi kutak legtöbbnyire be szokták magukat időközönkint homokolni > különösen zivataros idő előtt, főként a homokban álló kutak.
