Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

Bégánál a tanulmányok részben már meg is történtek és a segítség lehetősége mincl pénzügyi, mind műszaki tekintetekből kielégítőnek Ígérkezik. A tiszavölgyi társulatoknál az Országos Vízépítési Igazgatóságtól az 1888. és 1895. évi árvizekhez viszonyítva (Szolnok feletti szakaszon az 1888. és a Szol- nok alattin az 1895. évi árvíz volt a legmagasabb) átvizsgált töltésméretek szerint a töltések ki vannak építve, kivéve az alsószabolesit és a közép-tiszait, mely utóbbi azonban az építést már közgyűlésben elhatározta, a Hármas-algyőit és a felsőtorontálit, mely utóbbi a töltéseknek a legmagasabb árvizek fölé 1*5 méterre való emelését már 1913. évben megkezdette és néhány-év alatt befejezi. Tehát csakis egy társulat, az alsószabolcsi az, a hol a töltések kiegészítésének megkezdése iránt közgyűlési határozat még nincs. E társulatnál pedig, az adott viszonyok között a töltések méreteinek kiegészítése okvetlenül szükséges, mert óriási érdekek forognak itt szóban, mivel a töltések átszakadása esetén a társulat árterületén kívül veszélyeztetve vannak még a Közép-tiszai, a Mezőtur-mesterszállási, a Berettyó és az Ivánfenéki társulatok árterei is, s hozzá, mint kimutattuk, a Tisza medre is e szakaszon fejlődött a legkevésbbé. A Dunavölg-yében. A Dunavölgyi ármentesítő társulatok töltéseinek méreteit egységes alapon az 1897., illetőleg az 1899. évi korszakos dunai árvizek alkalmából vizsgálták át újra és állapították meg rendszeresen. A megállapított töltésméretek a következők: Pozsonytól Bajáig a korona magassága a legnagyobb vízszín fölött 1 méter, a korona szélessége legalább 4-0 méter; a töltés lejtője a víz felől 1:3; a száraz oldalon 1 : 2. Ott, a hol a töltés 2-0 méternél magasabb vizet tart, az árvíz szine alá l'O méterre felérő 4'0 méter széles padka ; a hol pedig 3'0 méternél magasabb vizet tart a- töltés, ott az árvíz szine alatt 2'0 méterre egy második 4-0 méteres padka építendő és így tovább minden méterrel nagyobb vízmélységre egy-egy újabb s az előzőnél l'O méterrel alacsonyabbra felérő 4-0 méteres padka. A baja—újvidéki szakaszon a korona szélessége legalább 5-0 méter, egyéb méretek, mint a felső szakaszon. Újvidéken alól a koronaszélesség legalább 6-0 méter, egyéb méretek pedig úgy, mint a Tiszának alsó szakaszán, vagyis a töltés koronamagassága a legnagyobb víz fölött 1'5 méter, lejtője a víz felől 1 :3 ; a száraz oldalon 1 : 2 ; a legnagyobb vízszinében 4'0 méter széles padka s a padka lejtője 1 :3-hoz. A következőkben az egyes társulatok árvédelmi helyzetét ezen az alapon tárgyaljuk. 1. A felsöcsattóközi ármentesítő társulatnál a Püspökitől Gutorig terjedő öblözet töltésének külebbezése és teljes méretekre való kiépítése után, melynek tervező munkálatai most vannak folyamatban, az árvédelmi helyzet teljesen kielégítő lesz. A védőtöltés a nagy Duna mentén az 1899. évi nagy vízszín fölött l'O méterre a megszabott méretekkel van kiépítve. Az érsekújvári Duna-ág mentén a töltés koronaszélessége 20 méter. 2. Az Alsócsallóközi és csilizközi ármentesítő és helvíslevezetö társulatnál a nagydunai vonalon, — miután a mentett oldali anyagárkok legnagyobb részének feltöltése a télen elkészül, — nem tekintve az altalaj rossz minőségét, az árvédelmi