Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

164helyzet a töltések méretei tekintetében kielégítő lesz. A vág-dunai vonalon az árvédelmi helyzet szintén kielégítő, azonban kívánatos, hogy a mentett oldali anyagárkoknak szintén tervezett feltöltését és a keszegfalusi, valamint a szőllősi zsilipnek elrendelt megerősítését mielőbb végrehajtsák. A védőtöltés az 1899-iki nagy vízfeletti 1-0 méterre van kiépítve a megszabott 4-0 m. koronaszélességet meghaladó méretekkel, azonban több helyen a padkák nélkül. 3. A Szigetközi ár mentesítő társulat árvédelmi helyzete kielégítő. A töltések mind a nagydunai, mind a kisduijai védővonal egész hosszában az 1899. évi nagyvízfeletti 1-0 méterre teljes méretekkel kiépültek, kivéve a Révfalu—Pataháza között lévő töltésrészt, melynek emeletes rakodóparttá államköltségen való átépítése az 1913. év őszén megtörtént; hátra van azonban még e részen az PO m. biztosságot nyújtó beton mellvédő falnak a tavaszon leendő megépítése, a melynek betonalapja azonban már az őszszel elkészült. E társulatnál is az altalaj rosszasága káros hatású a különben kielégítő árvédelmi helyzetre. 4. A Rábaszabályozó társulat árvédelmi helyzete teljesen megfelelő. 5. A Vágjobbparti e's duclvágvölgyi egyesült ármentesítö és bélvízlevezetö társulat árvédelmi helyzete kielégítő. A töltések az 1903. évi legnagyobb víz felett 1-0 m.-re, a Vág mentén 4-0, a kis Duna mentén 30 m. koronaszélességgel, vízfelől 1: 3 ; mentett oldalon 2:3 lejtővel vannak kiépítve. 6. A Vágbalparti ármentesítö és belvízszabályozó társulat árvédelmi helyzete kielégítő, a töltések a Vág mentén az 1903, a Duna mentén az 1899. évi legnagyobb víz felett PO méterre vannak kiépítve. A töltésszelvények a megszabott méretektől eltérőek. 7. A Pilismaróti ármentesítö társulat árvédelmi helyzete kielégítő. 8. Az Eb ed foki ármentesítö és bélvízlevezetö társulat árvédelmi helyzete kielégítő. A védőtöltés az 1876. évi legnagyobb árvíz fölött 10 méterre 4-0 m. koronaszélességgel, vízfelől 1:2; mentett oldalon 1:1'5-hez hajló lejtővel s legnagyobb árvíz alatt P5 méterre felérő 2'0 méter koronaszélességű padkával van kiépítve. 9. A Szentendreszigeti ármentesítö társulat töltései csak az 1897. évi legmagasabb nyári árvíz felett 30 czentiméternyi biztonsággal épültek ki. 10. A Csepelszigeti társulat árvédelmi helyzete teljesen megfelelő. A töltés az 1838. és 1878. évi egyesített nagyvízszín felett P10—P50 méterre a nagy Duna mentén 4'0—54)—60 m., a soroksári Duna-ág mentén 34) m. koronaszélességgel, vízfelől 1: 3, mentett oldalon 1:2 lejtővel van kiépítve. 11. Л Dömsödpataji dunavédgát társulat árvédelmi helyzete a jégmentes árvizekkel szemben teljesen kielégítő, jégtorlódásokkal szemben kielégítő. A védőtöltés az 1897. évi árvízszín felett 2'15—2'80 méterre ;5'60—64) m. koronaszélességgel s a vízfelől 1: 2, 1: 2 5 és 1:3, a mentett oldalon 1: 2 arányú lejtővel s több szakaszon mind a vízfelől, mind a mentett oldalon 2'60—3"70 m. koronaszélességű padkákkal van kiépítve. 12. A Dab-tassi nyári védgáttársulat árvédelmi helyzete az 1897. évihez hasonló magasságú árvízzel szemben kielégítő, a töltés koronamagassága -j-60 méteres vízállással egyező. 13. Az Ercsi-iváncsai ármentesítö és belvízlevezető társulat árvédelmi helyzete a nyári nagyvizekkel szemben kielégítő. A töltés az 1897. évi árvíz fölé