Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

155II. Vízállások. Folyóinknak az utolsó két évtized alatti vízállásaiból megállapítható, hogy az utóbbi időkben majdnem az összes folyókon a nem töltésezett szakaszokon magasabb vízállások következtek be, mint a milyeneket az azelőtti időkben feljegyeztek. A Tisza folyón ugyanis az 1888. és 1895. évi árvizek voltak eddig a legmagasabbak, a melyek közül az 1888. évi a Szolnok feletti, az 1895. évi pedig a Szolnok alatti szakaszon volt a magasabb. A Szamoson (Szatmár-németi) 1888., a Krasznán (Nagy-Majtény) 1907., az Ondova-Tapolyon 1893., a Berettyón (Berettyó-Újfalu) 1888., a Körösökön és pedig a Fekete-Körösön (Talpas) 1881., a Fehér-Körösön 1887., a Sebes-Körösön (Nagyvárad) 1887., a Hármas-Körösön 1895. és a Maroson (Arad) 1888. évben volt a legmagasabb vízállás. Ezzel szemben az eddigi legnagyobb vízállást meghaladta az 1913-ik évi vízállás a Tiszán a tekeházi mérezén . 30 czentiméterrel a várii « — ... ... 26 « a Szamoson a várorjai « ... — ... ... 16 « a Szamoson a betleni mérezén ... ... ... ... 75 « a « a dési « 20 « a « a kissikárlói mérezén ... ... 45 « a Túron a túrterebesi « ... ... ... ... 50 « a Krasznán a kisderzsidai mérezén ... ... 11 « az Ungon a perecsenyi « ... 25 « a Laborczon a homonnai « 50 « az Ondova-Tapolyon a bártfai « 05 « a Sebes-Körösön a kőrösszakáli mérezén ... ... 34 « a Fekete-Körösön a talpasi « .... ... 91 « a Berettyón a szeghalmi mérezén ... ... ... 14 « a Maroson a disznajói « ... 40 « a « a marosvásárhelyi mérezén ... ... 51 « a « a gyulafehérvári « ... — ... 10 « a Kisküküllőn a sóváradi « ... . 115 « a Nagykükullőn a székelyudvarhelyi mérezén ... 54 « a medgyesi mérezén ... ... 30 « az 1912. évi vízállás a Temesen Lúgoson ... ... ... ... ... 204 « Bégán Kiszetónál 74 « A Dunán a Komárom feletti szakaszon az 1899. évi, az esztergom—bpest— dunaföldvári szakaszon az 1876. évi, a baja—drávatoroki szakaszon az 1897. évi, a dálya—újvidéki szakaszon az 1907. évi és a Tiszatorok alatti szakaszon az 1895 évi jégnélküli árvíz volt ezideig a legmagasabb. A Dráván Barcsnál és felette az 1876. évi, Barcson alóli szakaszon az 1891. évi, míg a torkolati szakaszon az 1893. évi árvíz volt a legnagyobb. A Morván, a Vágón, a Garamon, Ipolyon, a Murán és a Száván ugyancsak az utóbbi két évtizedben voltak a legmagasabb vízállások. Azonban a töltések közé fogott szakaszokon e rendkívüli nagy ós job-