Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

156bára nyári záporokból származó vízállások már többé-kevésbbé ellapultak úgy, hogy a töltések méreteinek nevezetesen magasságuknak megállapításakor már alig jöhettek számításba. III. Árvédelem, töltésméretek. A Tisza völgyében. A Tiszavölgyi társulatoknál a töltésméreteket az 1880. évben, majd egységes alapon 1888-ban állapították meg (1. Vízügyi Közlemények III. f. 21. és következő lapjait). E méreteket az Országos Vízépítési Igazgatóság az 1895. évi korszakos árvíz következtében újból vizsgálat alá vette*) és a legfontosabb változtatás az 1888. évi megállapítással szemben az, hogy Tokajtól kezdve lefelé a padka magasságát a tényleg előfordult (töltésszakadásoknál és magasparti kiömléseknél a számított) legmagasabb árvíz szinéig javasolta felemelni. A töltések koronáját Tokaj alatt ugyancsak a legmagasabb vízszin fölé 1-5 méterre állapította meg, de itt különbséget tett azok között a társulatok között, melyeknél a töltésszakadás óriási területeket, más társulatokat, városokat és községeket is veszélyeztetett és azok között, hol csak a külön öblözetként tekinthető ártér elárasztása jöhetett számításba. A külön öblözetként tekinthető társulatoknál a töltés koronájának a legnagyobb vízszin fölött 1 méterre való kiépítését is — a társulatok vonakodása vagy maximális megterhelés esetén, megengedhetőnek tartotta. Tokaj felett, tekintve a meder nagymértékű fejlődését, az 1888-ban megállapított méreteket revizió alá nem vették. Az alábbiakban az egyes társulatok árvédelmi helyzetét ezen az alapon fogjuk tárgyalni. 1. Ecsedi láp-lecsapoló és Szamosbalparti ármentesítő és belvízszabályozó társulat. Az 1895. évben alakult társulat árterét a Kraszna csatorna és a Szamos balpartja mentén a számított, illetőleg a legmagasabb árvízszine felett, még pedig a Krasznán 14), a Szamoson Г0—1'5 m. magasságban megszabott méretekkel épült töltések védik az árvizek kiöntései ellen. A helyzet árvédelmi szempontból teljesen kielégítő. 2. A szamosjobbparti és tiszabalparti töltés fenntartó érdekeltség. A Tisza és Szamos közti kereken 206.000 kat. holdnyi ártér az árvizek kiöntései ellen megvédve nincs, mert csak a Szamos mentén vannak nagyrészben már megszabott mértékben kiépített töltések, a Tisza árvize ellen azonban csak hiányos és emellett nem megfelelő méretű töltések állanak fenn. Ezenkívül a helyzetet még rosszabbítja, hogy a többi és pedig a Tisza, Batár Hódos, Turcza stb. külvizek szabadon ömlenek az ártérre. Egységes ármentesítésre s kapcsolatosan a belvizek rendezésére vonatkozóan a szatmári m. kir. folyammérnöki hivataltól elkészített és elbírált tervet a társulattá való alakulás czéljából 1912. évben az érdekeltség rendelkezésére bocsátották, azonban az e tárgyban 1913. évi január 9-én megtartott közgyűlésen az érdekeltség többsége a társulattá való alakulás ellen nyilatkozott. E kérdésben az érdekeltség 1914. évi január hó 11-én újból határozott és a többség a társulattá való megalakulást kimondotta; s mivel a földmívelésügyi *) Pech József 670/1895. V. 0. számú tanulmánya alapján.