Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása

109. « Köztudomású, hogy e vidéket még II. József császár idejében is nagyrészt •dús erdők borították. Egy, Egan Lajos min. tan. úr szívességéből megismert 1780-iki térkép felírása (Vorstellung der Gegenden zur Anlegung des Schwemmwerkes in der Herrschaft Grobnik. Entworfen durch Repier) arról tanúskodik, hogy a Recsina-Lusicza vidékére kiterjedt broód-grobniki, Batthyány herczegi uradalom akkor faúsztatást tervezett. Az emberek kapzsisága és gondatlansága kipusztította az erdőket, az agyonlegeltetés, az eső és a szél pedig sivárrá tette a sziklákat. Az a közhit, hogy az erdők pusztulása lett volna okozója a karsztosodásnak — téves. A Karsztkeletkezés a talaj nagy mélységéig leható geológiai folyamat, mire az erdőknek vagy hiányuknak semmi hatásuk nincsen. De a felszin sivársága s gazdasági elértéktelenedése már méltán róható föl az erdők elpusztításának. A megmaradt erdők főleg tölgy, komlós veniez, kőris és gyertyánból állanak, a legelőkön pedig sok a boróka, A Recsinának, e típusos karszti folyónak szabályozása, melyre a magyar kultúrmérnöki kar kapott megbízást, műszaki jelentőségénél fogva szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. A magyar—isztriai határszélen, Fiúmétól légvonalban 12 km. távolságra, az Obrucs-hegy egyik nyúlványából hatalmas, a tengerszin fölé 606 méterre felnyúló, megmászhatatlan meredekségű, csupasz sziklafal tövében 320m. magasságban, barlang mélyéből tör elő a kristálytiszta s hideg Recsina. A délfrancziaországi világhírű vauclusei forrásra emlékeztet különösen a vízdúsabb évszakokban. Nem messze tőle északnyugatra van a klanai, felszíni lefolyás nélküli völgy, melynek 15 négyszögkilométernyi esőgyűjtő területéről táplálkozó vízrendszere szintén a Recsina nevet viseli, és a klanai Szent Rókus-kápolna közelében, 530 m magasságban, a Recsina fent leírt forrásától 3'5 kilométer távolra barlangban tűnik el. Ez a klanai vízgyűjtőterület és Recsina nem lehet a mi Recsinánknak eredete, legfeljebb csak egy kis tápláló mellékerecskéje. Mert a Recsina forrása sokkal hatalmasabb s tartósabb vízhozományú, mint a minő a klanai Recsináé. Legvalószínűbb, hogy az egész hegység számtalan repedésének és földalatti vízfolyásának földfeletti folytatása a mi Recsinánk. Sőt az sem lehetetlen, hogy a zirknitzi tavak feles vizei is itt találnak lefolyást. A forrás vizének hőfoka állandóan —}— 7*6 C°. E forrás vízhozományáról megbízható adataink nincsenek. A Recsina 12 kilométerrel lejebb, a groliovoi 13. számú gátnál, a már fentebb közölt 1901—1906-iki vízállási adatok szerint 0 és 160 m

8 közt váltakozó, egész évi átlagban pedig 12-6 m

3 vizet vezet másodpercenkint. Nyáron két hónapon át, rendszerint július és augusztusban, majdnem teljesen kiszárad, télen pedig mintegy egy hónapra, rendszerint februárban, apad el. Azonban szeptembertől januárig és márcziustól júniusig bő vize van. A forrás jelentékeny víztömege s tengerszin feletti magassága kedvező vízi energia termelésére. A völgy tele van annak ny'omaival, hogy különböző időkben különböző módon és fokban próbálkoztak is vele. Igv arról van adatunk, hogy a hetvenes években a Smith és Meynier-Ше fiumei papírgyár és Zalcaly-féle műmalmon kívül 6 őrlőmalom és három fűrészmalom dolgozott e víz erejével a Recsina völgyében.