Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása

50551 /V . f— A Reesina szabályozása. (53. képpel.) Irta: Péch Béla. A Recsina Fiume fölött a Karsztvidéken ered s ez a vidék adja meg a folyó sajátságos jellegét. A Karszt elnevezés külön geológiai fogalom s oly többé-kevésbbé csupasz mészkőhegységet jelent, melynek felszínét éles csúcsok és gerinczek (Karren), tölcséralakú mélyedések (dolinák), víznyelőbarlangok (ponorok), lefolyás nélküli völgyek (poljék) és általános vízszegénység jellegzik. Mélyében barlangok és földalatti vízfolyások gyakoriak és általában össze-vissza van repedezve. Mély szakadékaiban jelentkező forrásaik Vaucluse-szerűek. Karsztosodás úgyszólván minden geológiai kor csupasz felszínű mészkövein előfordul. Leginkább a triász hegyeiben van kifejlődve. (Zirknitz, Fiume, Velebit, Dalmáczia.) Azonban a Cévennek jurameszeiben és máshol is jellegzetes példákban fordul elő. Szűkebb értelemben rendszerint Karsztnak azt a szakadékos hegytömeget nevezzük, mely Trieszttől kezdve az Adria partján egész Montenegrón át Görögországig is elvonul. E hegységnek Magyarországra eső része különösen kitűnik a tengerpartról hirtelen kiemelkedő meredek hegyoldalaival. Ki ne ismerné azt a hatalmas hegyoldalt, melynek meredek lejtőjén a MÁV. vonala Fiuméhez közeledve, a «Drága» völgybe lesiklik? Folytatásában e völgy északnyugati irányban mint a Recsina völgye, délkelet felé mint Buccari öböl, majd mint Vinodol völgye, együttvéve pedig a geológusok előtt mint a buccarii hasadék ismeretes. A hegygerincz délnyugati folytatását pedig a világhírű vadregényességű Velebit alkotja. A rendszert néhol keresztirányban felnyitotta a természet ereje. így keletkezett a Vallona di Buccari, a Buccari-i öböl. így a Valii di Martinschizza. Geologusok azt állítják, hogy a magyar medeneze eoczénbeli tengere összeköttetésben állott a Vinodolt és az északolaszországi (vizenzai) hegyeket mosta tengerekkel. Hogy az összeköttetés hol volt, pontosan nem tudni, de gyanítani lehet, hogy partja talán a Recsina-völgy keleti, a Drága, Vinodol völgyek északi partjai mentén húzódott. A Karszt-hegység zömének végleges kiemelkedése a kréta korszak végére, tehát arra a horra esik, mikor a magyar középhegységek is elhelyezkedtek. Túlnyomó részben mészkövekből (eoczénkréta) állanak, melyekbe gyakran dolomit települ. A tengeri eredetű rétegek márgából, homokkőből állanak. A fiumei Karszt hegység nagy tektonikai zavaroknak volt alávetve. Oldalnyomás Vízügyi közlemények. 8