Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása

102. következtében a rétegek feltorlódtak, törések keletkeztek. Ezek a hegységet rögökre darabolták. A rögök itt-ott felborultak, szomszédjukra ráestek. Innen van a ehaotikus állapot. A Karszt mészkőzetének elmálásterméke az ú. n. «terra rossa» vörös föld. A mészkő (szénsavas mész) anyagát a csapadékvizek kettedszénsavas mész keletkezése közben feloldják. Visszamarad az agyagtartalom a mészkőben mindig található vasvegyületekkel, melyek az agyagot vörösre festik. A terra rossában földpátot is találtak. A terra rossa megmunkálása ugyan kényes, mert hamar elázik és hamar kőkeménynyé szárad, de annál háladatosabb, mert kedvező ásványi összetétele rendkívül nagy termőképességű. Természetszerűen sehol sem összefüggő réteg, hanem rendszerint csak a N. S. 1. rajz. Szélirányok Fiume vidékén. kőzetek repedéseiben s öbleiben, fészkekben gyűl össze. Csak a dolinák aljában találunk mindenhol nagyobb tömeget összegyűlve, hol aztán többnyire kertművelésre használják és nagyra értékelik. A Karszt éghajlatát különösen jellegzi a bóra és a sirokkó. A tengertjáró népeknél a szelek sokkal fokozottabb fontosságúak, mint a szárazföld lakóinál. Ennek folyománya az is, hogy a különböző irányú szeleknek külön nevük van. így az Adriai tengerben általában irányuk szerint bóra, levante, sirokkó, osztro, libeccio, ponente, maestro, tramontana és greco nevekkel jelzik. Közülök a bóra ÉK—

К irányból, vagyis a szárazföldről a tenger felé fúj. Derült, száraz, hideg időt hoz magával. A sirokkó DK-ről fúj, tehát a szárazföldnek tart, a tenger felől jön s párájával meleg, esős időt idéz elő.