Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - III. Habekost Alajos: A Mezőség keleti részének vízvezetéke

254 választókon, de ez avval az eléggé meg nem becsülhető nagy haszonnal jár, hogy a domboldalakon lévő tanyák és majorok kellő mennyiségű vízzel láthatók el. A vízvezeték lehetővé tenné a legelőknek vízzel való közvetetlen ellátását és megszüntetné az állattenyésztést bénító ama kedvezőtlen helyzetet, hogy az itatás sok helyen csak több km. távolságban fekvő tavakból és csekély vizű patakok felkavart, iszapos vizével történhetik. A katonai térképekből kivett adatok alapján összeállított hosszanti szelvény (1. a 3. rajzot) a vezeték várható esésviszonyait mutatja. De mutatja egyúttal a vezetékeknek költség szempontjából legczélszerűbb anyagát is. A szakadozott vonalakkal jelzett vezetékrészek vasbetétes betoncsövekből, a folytonosak pedig nyomásra kellően méretezett vascsövekből volnának előállíthatók. Folytonos vascsővezeték alkalmazása a vezetékek költségeit megokolatlanul megkétszerezné. Természetesen a betoncsővezetékek mind a keletkező nyomások kiküszöbölésére, mind a vízelosztás érdekében aknákkal megszakítandók. A vízfogyasztás napi ingadozásait kiegyenlítő medenczéket nem a községek külön vezetékein kell létesíteni. A fővezeték hossza 118 km., az I. és II. sz. másodrendű vezetékeké (32 -)- 18) 50 km.; a belőlük kiágazó négy mellékvezeték összes hossza pedig 15 km. A községeket ellátó külön vezetékek hossza pedig mintegy 180 km.-re tehető. A most ismertetett vezetékekkel 70 község volna vízzel ellátható; e községekben az 1900. évi népszámlálás szerint mintegy 66 ezer ember és az 1895. évi gazdasági statisztika szerint mintegy 59 ezer számos, vagy nagy állat (1 szarvasmarha — 1 ló, öszvér, szamár = 5 sertés = 10 juh, kecske) él. A községek összes területe mintegy 242 ezer kat. hold, melyből gazdasági mívelés alatt mint szántó, rét és legelő cca 189 ezer kat. hold áll. Ezek a területek azonban olyanok, hogy vízzel való ellátásuk nemcsak égetően szükséges, hanem víz nélkül a mai kor követelményeit csak némileg kielégítő mezőgazdaság el sem képzelhető. A vezetékek tehát a Mezőségnek csak kisebb részére terjednek, de műszaki nehézségek nélkül úgyszólván az egész Mezőségre kiterjeszthetők. A várható fejlődést tekintve a napi vízfogyasztást 9500 köbméterre vehetjük s ezért a vezetékek másodperczenkint 110 liter állandó vízszállításra volnának méretezendők. Ez évi 2 6 millió köbméter vízszolgáltatást eredményezne, a mi a vízgyűjtő területen mintegy 117 mm, csapadékmennyiségnek felel meg. Ily alapon és a hosszanti szelvényből kivehető esésviszonyokkal számítva, a betonvezetékek belső átmérői 10—50 cm. re, a vasvezetékeké 175—400 mm.-re adódnának. Bizonyosnak látszik azonban, hogy részletesebb tanulmányok alapján a vezetékek esésviszonyai általában kedvezőbbekké alakíthatók, a mivel a csőátmérők és az építő költségek is alább szállíthatók A fentiek alapján a várható költségek a következők : 1. a vízkivétel rendezése és völgyzárógát __ 200.000 К 2. földmunka a fő-, I. ós II. sz. és 4• mellékvezetékben átlag V4 m. mélységben mintegy 260.000 à 1-2 К 312.000 « 3. 48 km. vascsővezeték 100-400 mm. közt váltakozó belvilággal mintegy 38.000 q á 42 K_._ 1,696.000 « 4. 135 km. vasbetétes betoncső 010-050 m. belső átmérővel átlagban à 10.000 К ... 1,350.000 « 5. 15 km. vascsővezeték a betoncsövek kiváltására egyes czélszerűen ki nem kerülhető mellékvölgyeleteknól és tórszinmélyüléseknél à 30.000 К 450.000 « 6. Átmeneti aknákra, akvaduktokra _ 100.000 « 7. Különfélékre (munkavezetés, malomkártalanítások, munkásjóléti intézményekro stb.) 292.000 « Összesen ..." 4,300.01)0 К