Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - II. dr. Benedek József: A Sajó vízereje

'245 A Sajó partjai ugyanis olyan alacsonyak, hogy már a hajózás czéljából való normális duzzasztás magassága is körülbelől azon a határon van, a melyen a mezőgazdaság sérelme nélkül alig lehet túlmenni s hozzá még a víztartó bögék is kicsinyek. Hogy mégis valami képet alkothassunk magunknak a lehetséges tarozásról, tegyük fel, hogy 40 cm. az a határ, a melyen belül a b'jgék vízszinét az egyéb érdekek sérelme nélkül változtatni lehet. A Hernádtorkolat felett a vízszin átlagos szélessége 60 m., a bögék hossza mintegy 5 km., s így a tározható víz mennyisége 5000 X 60 X 0.40 = 120 000 m

8 lenne. Mivel a turbinatelepek közepes esése 2'50 m., e két adatból egyszerű számítással az következik, hogy a turbinatengelyen mért mintegy napi 800 lóerőóra energiát lehet tározni. A Hernádtorkolat alatt a bögék hossza is, a víz szélessége is jóval nagyobb ; a két alsó duzzasztógát bögéjében tehát mintegy 200.000 m

s-re tehető az a vízmennyiség, a melyet a rendszerint kis fogyasztású, késő éjjeli és hajnali órákban tározni lehetne. Ez azonban a kérdésnek csak az egyik oldala. Világos ugyanis, hogy ezt a vizet csak egy-két bögében lehet félretenni, mert hiszen például a fent kiszámított 120.000 m

3 víz összegyűjtésére — hogy számszerű példát vegyünk fel — másodperczenkinti 10 m

8 hozzífolyással mintegy három ós fél óra szükséges, a mi a kisfogyasztású óráknak már körülbelől a fele. Ha tehát nemcsak egy, hanem több telepet is építenek, akkor okvetetlenül szükséges, hogy valamennyi telepnek a vezetése egy kézben legyen, mert a terhelést esik így lehet a telepek közt gazdaságosan megosztani. De még az egységes vezetéssel is nagyon bajos a tározott vizet az utolsó cseppig értékesíteni, mert valamennyi telepet nem lehet egyszerre a legnagyobb erőszolgáltatásra beállítani. Ha ugyanis nincsen valamennyi bögében fölösleges víz, akkor az alsó telepen meg kell várni, míg a felső teleptől elinduló árhullámnak az eleje odaérkezik, mert különben a közvetetlenül felette levő bögének a vízszine esetleg nagyon leszállana. VII. Költségszámítások. Hátra van még, hogy képet kapjunk az energia termelőköltségeiről. Természetesen ilyen rövid tanulmány keretében nem lehet valamennyi lehetséges megoldást külön-külön részletezni, azért az alább következő előirányzatokat csak annak a föltevésével állítottam össze, hogy a Hernádtorkolat felett építhető telepeken 25 m

3, az alsó két telepen pedig 20 m

3 vizet hasznosítanak. E feltevés alapján a következő két esetre tettem számításokat: A) Csak a miskolczi (VIII. sz.) és felsőzsolczai (VII. sz.) telepeket építik meg. B) A IV. és VI. számú gátak kivételével, — a hol tudniillik az esés nagyon kicsiny minden gát mellé építenek erőtelepet. E két esetre vonatkozóan a befektetés költségei és az évi kiadások közelítően annyira rúgnak, a mennyit az alább következő költségszámítások mutatnak. E költségszámításokhoz a következő megjegyzéseket kell tennem: A dolog természeténél fogva minden olyan építkezésnek a költségét, a melyet 18