Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

50551 A krassószörényi árvíz-katasztrófák. (10 képpel.) Irta: Tér fi Béla. 1910. év június Ló 13-án Magyarországon (a tengerpartot kivéve) addig nem észlelt nagyságú, rendkívüli felhőszakadás sújtotta Krassó-Szörény vármegyének délkeleti részét, 188 emberéletet pusztított el s állatokban, terményekben, épületekben, közlekedő eszközökben óriási rombolást és kárt okozott. Még fel sem ocsúdott a lakosság a katasztrófa borzalmaiból, még helyre sem állították az árvíz elsodorta vasúti vonalakat, utakat, hidakat, a mikor szeptember hó 2-án újabb felhőszakadás zúdult majdnem teljesen ugyanarra a vidékre. Bár ez a vízáradat csak két emberéletet oltott ki, de az utakban és egyéb közlekedő eszközökben talán még az előbbinél is nagyobb károkat okozott. Közvetetlen a pusztulás után meteorologusok s geológusok járták be az árvíz sújtotta vidéket, kutatva a zivataros eső vonulásának irányát, intenzitását s keresve az összefüggést, a mi a terület geológiai alakulata, a községek földrajzi fekvése s az árvíz okozta pusztulás nagysága között van. E sorok írója pedig Kaán Károly m. kir. főerdőtanácsossal együttesen azt a megbizást kapta a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy az árvíz sújtotta vidék helyszíni bejárásával tanulmányozza azt a kérdést, vájjon ez a szerencsétlenség mennyiben vezethető vissza a múlt idők erdőpusztításaira s a helytelen erdőgazdálkodásra '? Azt hiszem, hogy a közérdeket szolgálom, ha az ez alkalommal gyűjtött s az 1912. évi május hó 25—26-ikán megismétlődött árvíz után szerzett megfigyeléseimmel kiegészített tapasztalataimról a szakközönségnek beszámolok, annyival is inkább, mert az 1912. évben oly gyakorivá vált árvíz-katasztrófák kapcsán már a nagyközönség s a hangulatát visszatükröző napisajtó is mind sűrűbben foglalkozik ezzel a kérdéssel és erélyesebb törvényhozó intézkedéseket sürget az erdőpusztítás meggátlására. Mielőtt tanulmányom tulajdonképeni tárgyára reátérnék, röviden vázolnom kell a vármegye hegy- és vízrajzi viszonyait, valamint geológiai alakulását, mely utóbbit dr. Schröter Zoltánnak, jeles geológusunknak, ezzel a katasztrófával foglalkozó tanulmányából vettem át. Krassó-Szörény vármegye a déli Kárpátoknak nyugat felé kiágazó hegygerinczein, a velők összefüggő dombsorozatokon és lapályon, valamint a közéjük beékelt kisebb-nagyobb medenczéken terül el (1, a csatolt térképet). 1