Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

czementlevet kívülről keverő kar segélyével állandóan keverte — a nagy nyomás következtében a ezementlé a gnmmicsövön át sajtolódott a vascsőbe. A sajtolás megkezdésével egy időben csigaemelő segélyével vagy pedig kézzel a vascsövet is lassan elkezdtük felfelé húzni. A sajtolás és felhúzás együttes hatására a vasdugó kiszorult a cső alsó végéből, lentmaradl'a talajban és a ezementlé 2 — 27a légköri nyomással besajtolódott a talajba, Némi gyakorlattal könnyii eltalálni, milyen sebességgel kell felfelé húzni a csövet. A hol a talajt nem mosta ki a forrás s elég tömör volt, aránylag csak kevés czementet lehetett besajtolni és így gyorsabban kellett a csövet felhúzni; ha lassan húzták, a kazánból nem fogyott a ezementlé, mert már?nem fért el a talajban. Viszont a hol a források üregeket mostak ki, a csövet csak lassan-lassan lehetett egy kissé 1—2 decziméterrel felhúzni és ilyen helyeken nagyon sok czement, némelyik csőnél 30—40 kazánnal is, ment be a csőbe. A mint egy kazán czement (mintegy 25 kg. czement) kifogyott, az alsó csapot elzárták, a tölcsér csapját kinyitották és a tölcséren a következő adagot beöntötték. A légnyomás újból való előállítása és egyáltalában az egész kezelés gyorsan és könnyen ment. Volt nap, hogy 4 munkással 10 órai munkaidőben 5—6 lyukat is végeztünk, a cső leverését és a teljes lyuk kisajtolását is beleértve. A csövet mintegy — lm. magasságig, vagyis a szekrények külső oldalán levő talaj szinéig húztuk fel, tehát 5 méter magasságú (—6 és — lm. kották közti) réteget sajtoltunk ki. A lyukaknak egymástól való távolságát, mint ez a 3. sz. rajzon látható, 50 cm.-re vettük, vagyis a 30 m. hosszú kisajtolt szakaszon összesen 60-szor vertük le a csövet.