Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről
107 A magyarországi párolgás-megfigyelésekről. (6. képpel.) Irta: Réthli] Antal dr. A. párolgásnak nemcsak tisztán meteorológiai, lianem kiváló közgazdasági jelentősége is van. Legközvetetlenebb kapcsolatban van vele a mezőgazdaság és vizi építészet s e téren szerzett tapasztalataink és vizsgálódásaink nyilvánosságra hozatala már ezért is megokolt. Ez alkalommal foglalkozunk a párolgással általában és a Magyarországon végzett ide vágó megfigyelésekkel, mert e megfigyelések eddigelé kevéssé ismeretesek és hazánkban rendszeres észlelések csak a XIX. század kezdete óta történtek. A párolgásról általában csak röviden szólunk, mert a reá vonatkozó ismeretek könnyen hozzáférhető meteorológiai kézikönyvekből 1 megszerezhetők. Földünk legnagyobb részét víz borítja, mely párolog; még a sarki vidékek hó-és jégmezőin is erős párolgás megy végbe. A párolgást azonban fokozza a hőmérséklet nagyobbodása, valamint a légáramlás élénkülése, a minek nemcsak közvetetten mekánikai hatása jön itt számításba, hanem az a körülmény is, hogy a vízfelszín fölé mindig párában szegényebb levegő jut, mi fokozza a párolgást. Mert nagy jelentősége van a párolgásra, hogy a fölszin fölötti levegőnek mekkora a páratartalma; lia a levegő már a telítettséghez közel áll, akkor minden meleg és szeles idő ellenére sincs párolgás; a levegő ilyetén állapotát nevezzük fülledtnek. Jelentősége van az elpárolgásra még a levegő nyomásának is, melylyel a párolgás nagysága fordított arányban áll. Ennek a törvénynek eredménye az is, hogy magasabban fekvő helyeken több párolog el, mint alacsonyabb fekvésiieken, feltéve, hogy a hőmérséklet és a légáramlás mindkét esetben egyforma. A párolgás nagyságának abszolút értékeit nem ismerjük és nem is ismerhetjük meg egyáltalán, mert még a vízfelszínek fölött is, különböző voltuk miatt, nagyon változók; a szárazföldeken pedig épenséggel oly sok mellékkörülmény irányítja a párolgás nagyságát, hogy egész sorozat megfigyelésre van szükségünk, hogy csak egy bizonyos földfelszín párolgásviszonyait is megismerjük. Régen folynak kísérletek ily irányú pontos adatok nyerésére és sok esetben ma már egész sorozata áll az adatoknak az érdeklődők rendelkezésére. Alló vizeken úszó hatalmas edényből elpárolgott vízmennyiség ismerete következtetést enged az illető álló víz felszínének párolgás-viszonyaira ; egyes kísérletek megállapították, hogy mocsaras talaj felett nagyobb az elpárolgás, mint a vízfelszínek felett, mert jobban melegszenek fel és gyorsabb légáramlás indul meg felettük. Majd mérlegre helyezett edénybe nagyobb földtömeget tettek s az edényt egy bizonyos mennyiségű vízzel öntötték fel. A szerint, a mint az edényben laza föld, homok, agyag, darabos fekete föld, gyeppel borított föld, vagy kalászos növénynyel fedett föld 1 Dr. J. Hann : Löhrbach dor Meteorologie II. Auflage 157—160. old. Leipzig 1906. Felemlíti a t'ontosabb irodalmat is, a mit főleg a «Meterologische Zeitschrift» eddigi köteteiben megtalálhatni. 8*
