Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről
108 volt, eltérő párolgásmennyiségeket nyertek. A virágok és fák párolgásviszonyai nagyrészt ismeretesek. Azonban mindezek az eredmények a legkülönbözőbb megfigyelő módszerekkel adódtak, a melyek minket csak eredményeik miatt érdekelnek, de meteorológiai szempontból nem nagy jelentőségűek s inkább csak laboratóriumi jellegűek. A párolgás megfigyelésére ez idő szerint a Wild-Шъ párolgásmérő van leginkább elterjedve, a melynek adatai, ha a felállításának körülményei lelietően ugyanazok, egymás között összehasonlíthatók. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az így nyert adatok sem abszolút, hanem csak relatív értékűek. A Жг'М-féle párolgásmérő (1. kép) levélmérleghez hasonlít. А С csészének felfogó területe 250 cm 2, a benne levő vízréteg súlya mm.-enkint 25 gramm, a csésze mélysége kb. 35 mm. A vízzel megtöltött csésze а В tengelyen nyugszik, a D karral összeköttetésben van és az A állványban levő csapágyban szabadon lebeghet. A midőn a műszer csészéjét vízzel megtöltjük, akkor a mutatója fenn a 0-n áll, az észlelés alkalmával egyszerűen leolvassuk, hogy az előző megfigyelés idejétől mennyit emelkedett a csésze, vagyis mennyivel lett könnyebb, mi a párolgás következménye. Az alsó osztáson a műszer állásának változását tizedmilliméternyi pontossággal tudjuk megállapítani. Hogy egymással közvetetlen összehasonlítható adatokat nyerjünk, rendkívül fontos a műszernek lehetően egyformán való felállítása. A magyarországi hálózatban erre a czélra a 2. képen látható redős házikót használjuk. Lehetően olyan helyen kell felállítani, hol nincsen közelben álló víz, vagy más olyan erősen párolgó felszin, a mely a műszer szolgáltatta eredményeket meghamisíthatná. így pl. igen kis értékű adatokat nyerünk, lia a műszert parkban állítjuk fel, vagy oly helyen, hol a növényzetet állandóan öntözik, vagy a hol nagy súlyt helyeznek a kert szépségére és rövid időközökben átalakítások történnek a területen: fákat vágnak ki, bokrokat ültetnek stb., tehát emberi beavatkozással a természeti viszonyokat ugrásszerűen megváltoztatják. Hazánkban az állomások legnagyobb része a legideálisabb viszonyok közt van és ha a jelen értekezésben felveszszük az összes állomások megfigyeléseit, még azokét is, a melyeknek felállításkörülményeit nem tartjuk a legjobbaknak, teszszük azért, hogy kitűnjék, mily nagy jelentősége van itt a műszer szabad és egyforma felállításának. A míg állomásaink egy része nagy területre érvényes adatokat szolgáltat, addig egyesek igazán csak annak a szűk területnek a párolgásviszonyait mutatják, a mely a műszer közvetetlen közelében van. Mielőtt reátérnénk a rendelkezésünkre álló megfigyelések anyagának ismertetésére és feldolgozására, szükségesnek tartjuk sorba leírni az egyes állomásokat, mert így azonnal megtalálhatjuk a magyarázatot egyes sorozatok rendellenes viselkedésére. Ez idő szerint az ország 28 helyen történnék parolgasmegfigyelések. (L. a l. kép. Wild-féle párolgásmérft. »/ a nagys.
