Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

и Üzemök nehézkes, mert a nyári meleg hónapokban a leülepített alkotórészeket 3 naponként, télen 8 — 10 naponként kell kiüríteni. Ez utóbbi nehézségeket kút- és torony-berendezésekkel igyekeznek kiküszöbölni. A tisztító kútak egyik példája az Emscher-kút. Teljesen német találmány, a mely hamar terjedt el különösen az Emscher folyónak, a Rajna egyik mellékfolyónak nagy iparú vidékén. Különösen olcsóságánál, egyszerű, egyáltalában nem költséges üzemi kiadásainál fogva ajánlják.* (L. a 9. képet.) A kút kétféle működést fejt ki: derít és rothasztja a szennyvizekből kicsapott szerves anyagokat, s bizonyos körülmények között a szerves lebegő alkotórészektől mentes, friss szennyvizet szolgáltat. Ez utóbbi feltételes működését javára lehetne írni. Derítő működésének egyszerű a magyarázata, A kút felé érkező víz nagy súrlódó felszínnel érintkezvén, sebessége megcsökken s a lebegő alkotórészek kiválnak, s könnyen lehullanak a kút rothasztó kamarájába. A rothadás lehetősége megvan, mert a kút sötét, levegőmentos s a fejlődő gázok elvezetése sem okoz nehézséget, sőt a kirothasztott iszap eltávolítása is könnyű szerrel történik, mert elvégzi a víznyomás. Az Emscher-kút a felsorolt tulajdonságainál fogva kitűnően bevált az Emscher vidékén, a hol túlnyomó részben ipari, ásványi alkotórészekben bővelkedő szennyvizek tisztításáról van szó. Ez alkotórészeket könnyen kicsaphatja, sőt kirothaszthatja az ásványi alkotórészekkel a kútba kerülő csekélyebb mennyiségű szerves szilárd alkotórészeket is. Ott azonban, a hol szerves lebegő alkotórészek vannak a szennyvízben túlsúlyban, a fejlődő gázok mennyiségénél fogva az Emscher-kutak nem adhatnak friss szennyvizet, hanem beoltott, táifladó jellegű, rothadó szennyvizet, a mely az élő vízfolyásra károsabb, mint a tisztításon még keresztül nem ment szennyvíz. Ily képet mutattak 1911. év őszén Görlitz Emscher-kútjai, a hol a gázok nemcsak a gáznyílásokon távoztak a rothasztó kamarából, hanem hatásuk meglátszott azokon a nyílásokon is, a melyeken a leülepített alkotórészek a rothasztó kamarába kerülnek. Ott is, akár az oldó medenczéken, úszó, bugyborékoló réteg jelezte az erős rothadó folyamatot, a melynek rendes körülmények között teljesen a kút belsejében kellett volna végbe mennie. Nagyon természetes, hogy az ott keresztülment szennyvizek telítve voltak fejlődő gázokkal. A kútak 5—8 m. mélységben készülnek. A hol a talajvíz mélyen vau, ott olcsón építhetők. A tisztító tornyok egyik példáját a Rothe-Röckner tisztító tornya szolgáltatja, a mely a Degener-íé\e szénporos szennyvíztisztításban használatos. A tornyok, kútak üledékének eltávolítása kisebb nehézségbe ütközik, s az üzem megszakítása nélkül nagyobb időközökben történhetik. Szennyvíztisztítás kémiai úton. A vegyszerek hozzáadásával való szennyvíztisztítás régi keletű. Különösen az angolok alkalmazták. Ez idő szerint a szennyvíztisztítás e módját újabb telepeken már nem alkalmazzák, mert egyértelmű vélemény szerint e módszerrel a szennyvizet lehet ugyan deríteni, de a szennyvíz rothadó képességét eltüntetni nem lehet. Ilyen körülmények között ott, a hol csak * Lásd bővebben a Vízügyi Közlemények 1912. évi 2. füzetében Gayssler P. Vilmos tanulmányát.