Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról
45 a szilárd alkotórészek kicsapásáról van szó, czélszerűbb az iilepesztő medenczék alkalmazása, mert ez vegyiszerek hozzáadása nélkül is kiülepeszti a szilárd alkotórészeket. Számtalan módszert találtak föl e téren lehetőleg olcsó, tömegesen előforduló vegyületek alkalmazásával. Velejében a vegyi eljárás is csak az oldatlan alkotórészeket választja ki, az oldott alkotórészeket pedig csak kis mennyiségben. A szennyvizet a vegyiszerek hozzáadása után medenczékben kell ülepíteni. Az így kezelt szennyvíz ülepítés után tiszta folyadék benyomását kelti ugyan, de az oldott szerves vegyülettartalmánál fogva, sőt egyéb lehető kémiai hatásokra is, még bomlásra képes, tehát az élő vízfolyásra káros jellegű. A kémiai szennyvíztisztítás egyik nagyszabású példáját London szolgáltatja. A 47j millió lakos 900.000 m 8 napi szennyvizét 19 derítő medenczében kezelik, a melyek ürfogata mintegy 200.000 m s. A szennyvizekhez köbméterenkint 60 gr. meszet (CaO) és 14 gr. vasszulfátot (Fe S O4) adnak. A napi üledék 6000 köbméterre rúg. Ezt állandóan 6 hajó szállítja 70 km. távolságra a tengerbe. Az üzemi költség évenkint mintegy 36 millió koronára rúg, a miből 1 '2 millió korona a szállítóköltség. A vegyiszerek 1-8 millió koronát emésztenek fel. Ez eljárás során a lebegő alkotórészeknek mintegy 75 b/o"át csapják ki. A szennyvíztisztítás eme rendszerének alkalmazásával a Themse tűrhetetlen hajózó s egyéb viszonyaiban nagy javulás állott be. Az utóbbi évek vizsgálatairól szóló jelentések szerint a mederben üledékzátonyok nem keletkeznek. A medenczék, kútak nagysága. A medenczék és kútak nagysága attól függ, hogy e mechánikai eszközöket tisztán ülepítésre használják-e fel, vagy egyúttal rothasztásra, oldásra is. A csatornaszennyizek lebegő alkotórészeinek kicsapására szolgáló medenczék és kutak legkisebb ürfogata a napi szennyvíztömegnek legalább Vs-га rúg. Azonban találhatók a gyakorlatban medenczék, a melyeknek ürfogata az esőmentes napok csatornaszennyvíz tömegének 45 - 170%-a. A nagyobi) méretű ülepítő medenczéket az angolok alkalmazzák. Abban az esetben, ha a medenczék ürfogata a száraznapi szennyvíztömeg 7 8-ára épül, czélszerű két medenczét létesíteni, s őket fölváltva üzemben tartani, hogy a medenczék tisztítása az üzemet ne zavarja. Az oldó medenczék nagysága attól függ, hogy kisebb vagy nag} 7obb víztömeg rothasztásáról van-e szó ? A nagyobb víztömegek rothasztásához elég a napi szennyvíztömeg V 2 tömegének megfelelő ürfogat, kisebb szennyvíztömegek esetében az oldó medencze ürfogatát a napi szennyvíztömeg 3—6-szorosában állapítják meg. Általában véve az oldó medenczék méretei nagyobbak az ülepítő medencze méreteinél. Végeredményben a túlnagy oldó medencze inkább káros, mint hasznos, mert a túlrothasztott szennyvíz a biológiai tisztításra kevésbbé alkalmas. * 1 B) Degener-féle szénporos szennyvíztisztítás. Az ismertetett eljárások kiegészítéseképen még két módszerről kell megemlékeznem, a mely nem minősíthető szorosan vett mechánikai szennyvíztisztításnak, bár az egyikben a kémiai és a mechánikai szennyvíztisztítás ismertető jelei feltalálhatók, míg a másikban csak üledékek fordulnak elő:
