Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról
33 A csatornázó rendszer szerint a csatornák víztartalmát a használati vizek s az esővizek, vagyis a városi vízvezeték, a köz- és magánkutak s a légköri csapadék szolgáltatják. A szennyvízben található szerves és szervetlen vegyületek, mint hulladékok, zsiradékok stb. a használati vizekkel, a klozettekből mint ürülék s az úsztatórendszerű csatornázás esetében az utczai esővízzel kerülnek a csatornahálózatba, mint utczai szemét, homok, iszap stb. A szennyvíz piszkos szürkeszínü és kellemetlen szagú. A csatornaszennyvíz köbméterében foglalt oldatlan, lebegő vegyületek súlya mintegy 500—1500 gr. A szerves vegyületek ennek Vj—*/« részét alkotják. Az oldott vegyületek súlyértéke köbméterenkint mintegy 800 — 2500 gr. A szerves vegyületek ennek ХД — l/ a részére rúgnak. Ez adatok szerint a szennyvizekben foglalt vegyületek tömege igen tág határok között mozog. Ennek magyarázatát részben abban találjuk, hogy a kísérleti meghatározás alapjául szolgált próbavételek nem egyenlő elvek szerint történtek, részben pedig a használati vizek s az esővizek különböző tartalmában. Ugyanis nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a légköri csapadékvíznek más az összetétele a hegyes, erdős vidéken, más az alföldi, poros, esetleges füstös vidéken s más, ha az utczák kövezését is figyelembe veszszük. Az ivó és használati vizeknek elég a víz lágy és kemény voltára utalni. Azonkívül a napi szennyvíz tömegváltozásait is figyelembe kell venni. A szennyvíz napi tömege, sűrűsége, összetétele nemcsak a nap minden részében, hanem a helyi szokások szerint is változik. Tudvalévő pl, hogy a szombati nap rendszerint a súrolások, konyhatakarítás napja. A mosakodás, a főzéshez használt edények mosogatása is meghatározott időre esik. Ez alkalmak adják meg a szennyvíznek jellegét is. A szennyvizek szappan, zsír, konyhasó stb. tartalma ez alkalmak szerint változik. A városokban termelt szennyvizek napi tömegeképen a gyakorlatban a vízvezeték napi hozománya vehető. Kétségtelen ugyanis, hogy az utczák locsolásához, a főzéshez stb. felhasznált, elpárolgott és elszivárgóit víztömeget a magánvezetékek, kutak vize, esetleg az altalajvíz, de főképen az ürülék és egyéb hulladék pótolja. Egyébként a tervező mérnöknek módjában áll a vízvezetékkel és csatornázással ellátott városokban a termelt szennyvíz mennyiségét közvetetlen méréssel is meghatározni. Ez kétségtelenül a legbiztosabb. A szennyvíz mennyisége a csatornázórendszer szerint állandó vagy változó. Az elválasztó csatornarendszer napi szennyvíztömege nagy általánosságban állandó. Az úsztató (gyűjtő) rendszer csatornahálózata ellenben esős időben a szál az időszak napi hozományának 10-szeresét, sőt többszörösét is szolgáltatja. E körülményt, mint olyan elsőbbséget kell kiemelni, a mely a szennyvíztisztítóberendezések költségei szempontjából, hacsak a csatornázórendszer egyéb okoknál fogva eleve nincs eldöntve, a gyűjtőrendszerrel szemben az elválasztórendszer javára billenti a mérleget oly városokban, a milyenek a mi alföldi városaink, a melyek a bővizű, élő vízfolyásoktól távol esnek, hol tehát a szennyvíztisztítás elkerülhetetlen szükség. 3
