Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

34 Az esővíz egyébként a szennyvizek minőségére valójában nincs hatással, mert csakis iszappal és állati ürülékkel szaporítják időnként a lebegtetett alkotórészeket. Ezzel szemben az ipari szennyvizek a szennyvíz minőségére is hatással vannak. Ez azonban a mi viszonyaink között nem lévén időszerű, az ipari szennyvizeket itt tovább nem tárgyalom. Ha valamikor az ipari szennyvizeknek a városi csatornahálózatba való bevezetése időszerűvé válnék, elég egyelőre annyit megjegyezni, hogy olyan ipari szennyvizek, a melyek a csatornaszennyvizek tisztítását lehetetlenné tennék, nincsenek. Kedvezőtlen hatásuk pedig az ipari szennyvizeknek kezelésével kiküszöbölhető. Figyelmet érdemel a szennyvizek zsírtartalma, a melyet a városi csatornavízben az ülepesztett száraz anyag 4—18%-ára becsülnek. Továbbá említésre méltó a csatornaszennyvizek konyhasótartalma, a mely köbméterenkinfc 70—800 gr. súlyban is található. A baktériumok száma köbczentiméterenkint néhány millióra rug. Nemritkán 50—100 millióra. A szennyvizekre jellemző baktérium a coli communis. Lássuk most, hogyan viselkedik a szennyvíz nyílt üvegedényben, ha hosszabb ideig állva hagyjuk. A folyadék egyideig tisztul, a lebegő alkotórészei az edény fenekén lerakódnak. Ez állapot azonban nem végleges. Az üledék különösen a rendes szobai hőmérsékleten, vagy nagyobb melegben felkavarodik, a folyadék felszínére tódul, majd onnan egy idő múlva ismét az edény fenekére esik le, miközben állandóan kevesbedik, végül csak foszlányos maradványok láthatók az edény fenekén, a folyadék egyidejűleg megtisztult. Az üledék felszínére tódulása közben többféle gázok fejlődnek. Mihelyt a kénhidrogén érezhetővé válik, a folyadék bomlásfolyamata befejezéséhez közeledik. A kénhidrogén érezhető az esetben is, ha előzetes szűrésnek vetettük alá a folyadékot s a kisérleti edényt esetleg zárva is tartottuk. Hasonló jelenségeket látunk a must erjedésekor és egyéb erjedő folyamatok alkalmával azzal a különbséggel, hogy a fejlődő gázok mindenütt mások és mások. A szennyvizek tehát a szerves vegyületekben való dús tartalmuknál fogva, különösen a levegőtől elzárt helyen könnyen indulnak bomlásnak és pedig mind az eredeti állapotukban, mind az esetben is, ha akár ülepesztéssel, akár szűréssel az oldatlan szerves vegyületeiktől, lebegő alkotórészeiktől megfosztjuk őket. A szennyvizek ez elváltozását a baktériumok és élesztők (enzymok) közrehatására a szerves nitrogén, szerves szén és a szerves kéntartalmú vegyületek bomlása, oldása és párolgása idézi elő. A bomlást elősegítik az élesztőgombák és a baktériumok, a szaporodásukhoz szükséges táplálóanyag jelenléte, a keverék alkalikus hatása, az alkalmas, egyenletes meleg s az a körülmény, hogy a csatornák a fénytől el vannak zárva. A szennyvizekben az élesztőgombák és a baktériumok tápláléka a nitrogén-, káli-, foszforsav- stb. vegyületek felesmennyiségben találhatók. Az élesztőgombák és a baktériumok fejlődése 0-tól 30—40 C°-ig a legkedvezőbb, azontúl kedvezőtlen, 50 C°-on szünetel, 70—75 C°-on elpusztulnak.