Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

82 A FranUand-Ше eljárásban az abszorpcziós hatások és a talajban található, baktériumok dolgozzák fel a szennyvizek tartalmát. E módszerben a terület értékesítéséről le kell mondani. A mesterséges biológiai testek működésűkben az előbbi módszerrel megegyeznek. Itt a természetben található kedvező viszonyokat mesterségesen állítják elő. Az öntözés, váltakozó talajszürés és a mesterséges biológiai eljárások végczéljukban és végeredményben a szennyvizeket oly módon alakítják át, hogy többé bomlásra képtelenek, szagot nem terjesztenek, káros mellékterményük nincsen, az élő vízfolyásokba bevezetve az állategészségügyre és a haltenyésztésre nem károsak. Megjegyzendő azonban, hogy a szennyvíztisztítás nem azonos a szennyvizek dezinficziálásával. A dezinfícziálás a fertőző baktériumok teljes megsemmisítését jelenti. Az öntözés, váltakozó talajszűrés és a biológiai testekkel való tisztítás alatt a fertőző és egyéb baktériumok hatalmas arányokban pusztulnak ugyan, teljes megsemmisítésük azonban még külön intézkedést szükségei. A bevezető sorokból is kitűnik, hogy a szennyvíztisztítás kérdésének helyes kezelése és megoldása sokoldalú vonatkozásánál fogva is felette nehéz, nagy körültekintést kívánó feladat s egyáltalában nem sablonos munka. Külföldön e kérdés megfelelő, tudományos méltánylásban részesül. A vélemények kiforrottak úgyannyira, hogy adott esetben a kérdés helyes megoldása nem ütközik nehézségbe. A mi viszonyaink között csak helyeselhető az a szigorú álláspont, a melyet a fölmívelésügyi minisztérium a vízjogi törvény alapján elfoglal s a mely a csatorna- és egyéb szennyvíztisztítás következetes keresztülviteléhez ragaszkodik. Hazánkban a statisztika szerint a halálozás aránya s fertőző, emberi és állati betegségek száma elég tekintélyes. Remélhető azonban, hogy a törvényes álláspont következetes érvényesítése oly kulturtelepeket fog majd teremteni, a melyek az emberi és az állati egészségügy dolgában kívánni valót nem hagynak. A továbbiakban a) a csatornaszennyvizek különleges, részletes ismertetésével, b) a tisztító rendszerek leírásával fogok foglalkozni. A szennyvíz természetével és a tisztító rendszerekkel meg kell ismerkednie annak, a ki adott viszonyok között a szükséges s a czélszerű rendszer megválasztására törekszik. A tanulmány leginkább a tervező mérnök segédeszközének van szánva s így e fejtegetésekbe a kérdés kémiai, bakteriológiai és gazdasági vonatkozásaiból csak a legszükségesebbet foglalom össze. II. A csatornaszennyvíz. A csatornaszennyvíz vízből, szerves és szervetlen vegyületekből áll, a melyek oldott és oldatlan állapotban vannak benne s végül óriási mennyiségű baktériumot tartalmaz, a melyek között az emberi és állati szervezetre veszélyes tífusz, vérhas, kolera és egyéb bélbetegségek baktériumai és csiráik fordulnak elő. Rendes körülmények között alkalikus kémlőhatású.