Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - I. dr. Benedek József: A bökényi duzzasztógát és csege

14 A 26. és 27. kép a felső küszöböt mutatja két egymásután következő állapotban. A 27. képen látható rácsos tartó nem a kapúhoz tartozik, hanem szerelőtartó, a mely a kapú egyes alkotórészeinek, nevezetesen a kapú súlyát hordó alsó csapnak és az ütköző lapoknak a pontos elhelyezésére szolgált. Magában a küszöbben és az oldalfalak mindegyikében is van egy-egy rácsos vastartó; a küszöböt borító idomvasat, továbbá az alsó csapot és az ütköző lapokat ezekre a beépített tartókra csavarokkal erősítették rá, a szerelő tartó pedig arra való volt, hogy az ütköző lapoknak a helyzetét rögzítse a betonozás alatt. A kapúk felett és alatt a falakon két-két bevágás van (lásd az alaprajzot és a hosszanti metszetet). Ezek arra valók, hogy a zsilip elzárásakor az elzáró gerendák végét beléjük tegyék. A gerendákat különben nemcsak arra használják, hogy a zsilipet elzárják velük, hanem a zsilip öblítésére is. Hosszantartó árvizek után ugyanis megtörténik, hogy a zsilipben sok iszap rakódik le; ilyenkor a duzzasztógátat felállítják s az egész vizet beleszorítják a zsilipbe. Ha így kevés volna a víz az öblítésre, akkor a felső kapú felett levő bevágásokba annyi gerendát tesznek, hogy a víz 20—25 cm.-rel felduzzadjon ; a gerendák alatt átsurranó víz az elzárás mögött 30—40 m. hosszúságban nagyon rövid idő alatt kitisztítja a kamarát. Ha ez a rész már tiszta, akkor tovább mennek a következő hornyokhoz; ilyenformán két nap alatt a zsilipet egész tisztára ki lehet öblíteni.

1 Az egész csegének a csúsztató oszlopokon kívül egyetlen fából való alkotórésze az a szádfal, a melyik a hosszanti metszeten a felső küszöb felett látható, s a melynek a rendeltetése csak az volt, hogy az építés alatt a mögötte levő földet tartsa. Eredetileg ez is vasbetonból készült, de a vasbetonczölöpöket a föld elnyomta s ezért mögöttük faszádfalat vertek le, a vasbetonczölöpöket pedig kihúzták. Vasbetonból valók a zsilipfalon levő kikötő bakok is; a 29. képen lehet őket látni. A zsilip felső kapúja átlós, alsó kapúja pedig vízszintes gerendás rendszerű támasztókapú ; mind a kettő vaslemezekkel borított. Főbb elvükben az alsóbégai kapúk mintájára készültek,

3 a kapútiltók kivételével. A bökényi kapúk tiltói úgynevezett billenő tiltok.

3 Vízszintes tengely körül forgathatók a kapúk kezelőhídján levő emelőkar egyszerű átfordításával; a tiltó szárnyát és az emelőkart vezetékben mozgó rúd köti össze. A bökényi tiltok nagyon könnyen kezelhetők, a mit talán azzal lehet magyarázni, hogy a tiltótengely középpontkívüliségét véletlenül éppen jól választottuk meg. Némely helyen az ilyen kapútiltó nem vált be, 1 Ez az eljárás természetesen nem valami kényelmes, mert a gerendák 10 méter hosszúak és 30/30 cm. keresztmetszetűek s így a berakásukhoz és kiszedésükhöz sok ember kell. Annak idején, mikor a soioksári csegét tervezték, e sorok irója azt javasolta, hogy olyan fa- vagy vasbetonhajót készítsenek, a melyiket a fal megfelelő kiugrásaihoz oda lehessen úsztatni. A hajó görgőkkel támaszkodott volna rá a támasztékokra s a szerint, a mint siiiyeezteni vagy emelni kellett volna, vizet oresztettek volna tele, illetve kiszivattyúzták volna belőle a vizet. A soroksári zsiliphez ezt a szerkezetet nem csinálták meg, mert ezt a zsilipet nem önti el az árvíz s Így nem fog benne sok hordalék lerakódni ; más folyami zsilipeknél azonban mindenesetre meg lehetne gondolni, hogy vájjon nem kellene-e megcsinálni? 3 Lásd bővebben Maurer Gyulá-пзк «Az Alsó Béga csatornázása» czímű munkáját és szerzőnek a czikkét a Vízügyi Közlemények jelen füzetében az «Átlós zsilipkapúk»-ról. 3 Lásd Landsberg Die eisernen Stemmtore.