Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - I. dr. Benedek József: A bökényi duzzasztógát és csege

12 Sokat javítottunk ezen az állapoton azzal, hogy a meder balfeléhen lévő bakokat átalakítottuk olyformán, hogy az őket összekötő híd vaslemezeit a híd vázáról leszedtük és az azelőtti szögecskötés helyett csavarokkal erősítettük rá. így most csak a híd vázát kell a bakokkal együtt lefektetni, tehát a bakokat sokkal könnyebb az iszapból kiemelni, mint mikor az 1 m

2 nagyságú hídlemez is rajtuk volt. Ha a bakok fordított irányban, vagyis a domború oldal felé feküdnének le, akkor a felállítás nem járna semmi bajjal. Akkor ugyanis a felállítást a homorú oldalon, vagyis ott kellene elkezdeni, a hol nincsen iszap s akkor a vizet a duzzasztótűknek a fokozatos beállításával az eliszapolt bakok felé lehetne terelni, hogy róluk az iszapot elmosassuk. Annak, akinek nem volt alkalma tapasztalni, hogy az ilyen kis elnézések később mennyi bosszúságot okoznak, talán aprólékosoknak is fognak látszani ezek a megjegyzések; tervező kartársaim azonban azt hiszem szívesen fogadják az ilyen tapasztalatok közreadását. Ezért e tapasztalatokon okulva szabályul állítanám föl, hogy a folyó csatarnázás alkalmával a gát helyéül a kanyarulatot, ha csak lehet, kerüljük. A csege. A csege általános terveit all. számú rajzon adjuk. Hasznos hossza 70 m., szélessége a fejekben 10 m. Felső küszöbe 2'50 méterrel van a duzzasztott víz alatt, alsó küszöbe körülbelül 2-40 méterrel a legkisebb víz alatt. Oldalfalainak a koronája 1 méterrel áll ki a duzzasztott vízből. Az alaptest előtt 29 m. hosszú, 450 m. mély vasbetonszádfal van; a szádfalczölöpök vasbetétjei hozzá vannak kapcsolva az alaptest gerendáihoz. A zsilip előtt még 10 m. hosszú előágyazat, mögötte ugyanilyen hosszú utóágyazat van; mind a kettő vasbetonból készült, a duzzasztógát ismertetésekor előadott módon. A kamara fenékszerkezete egymástól 136 cm. távolságban fekvő _j_-alakú vasbetongerendákból áll. A gerendák normális vastagsága 25 cm., magasságuk 70 cm. ; fegyverzetük a húzott övben egy pár 35 mm.-es és egy pár 40 mm.-es vasból, a nyomott övben pedig egy pár 35 mm.-es vasból áll. A gerendák lemezeinek a vastagsága 12 cm. s a gerendáknak a felső vagy az alsó részén foglalnak helyet a szerint, a mint a méretszámítás alapjául elfogadott feltevésből kiadódott hajlító nyomatékoknak az iránya megkívánta. A bordák és lemezek alkotta szekrények soványabb betonnal vannak kitöltve. Az alaptest alatt 5—30 cm. vastag kiegyenlítő betonréteget helyeztek el; rendeltetését már a duzzasztógát tárgyalásakor ismertettük. Ennek a «rajztábládnak az elhelyezését a 23. kép, a fenékszerkezetet pedig abban az állapotban, mikor a vasbetonja már készen volt, de a kamara középső részén a soványbetont még nem helyezték el, a 24. kép mutatja. Ennek az előterében két fenékborda közt látni lehet két kisebb forrás elfojtásának a nyomait is. Az oldalfalak bordás támasztófalak; bordáik az alaptest gerendáival szilárdan össze vannak kapcsolva úgy, hogy a zsilip tulajdonképen egy hosszú, I l-alakú edény. A falbordáknak egymástól való távolsága annyi, mint a fenékgerendáké, vagyis 1'36 m. ; e kis támaszköz következtében a homloklemeznek tisztán sztatikai szempontok alapján csak 10 cm. vastagságot kellett adni.