Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

2ÖÍ bál a czementet állandó ellenőrzéssel szállítja egyenesen a betonkeverő gépekhez. A portlandezement adagolása nem egyforma, hanem az építmények egyes részeinek kisebb, vagy nagyobb hatásszenvedése szerint 100—350 kg. közt változik kész köbméterenkint. A selypi traszból a végrehajtott kísérletek eredménye alapján 10% pótlékot adagolunk a portlandczementhez. Ez elszámolás haszna a következő: a) Az építésvezetőség részére minden irányban teljesen szabad kéz van fentartva. A hol vízszivárgás mutatkozik, vagy egyéb körülmények erősebb adagolást tesznek kívánatossá, az illető keverékeket megfelelően nagyobb czementmeunyiség el készítjük. b) A beton szaporodásából származó megtakarítás az államkincstár javára esik. Ez a megtakarítás az előirányzattal szemben már eddig is mintegy 15—'20 waggon. A vállalatnak kevésbbé érdeke rosszul döngölni, mert a rossz döngölésből, illetőleg nagyobb szaporodásból eredő czementmegtakarítás nem az ő haszna. c) A vállalatnak nem érdeke, hogy kevesebb czementet használjon és így az egész munkaellenőrzés egyszerűbb és könnyebb. A tényleges felhasználás szerinti elszámolásnál is tökéletesebb az a rendszer, a melyet külföldön, lehet mondani általánosan, követnek, t. i. a czementet, épen úgy mint egyéb építőanyagokat az államkincstár külön versenytárgyalásokon vagy házi kezelésben maga szerzi be és a vállalatnak csupán a munkát adja át. Akár a tényleges felhasználás szerinti elszámolással, akár teljesen függetlenül is történjék a czement megszerzése, a vállalati szerződésbe két pontot kell bevenni. Az egyik arra vonatkozik, miképen számolandó el a beton normális elszórása, elhullása következtében előálló czementveszteség. A szállítóeszközökbe

1 mindig hull el valami beton, a gépek és eszközök tisztításakor is megy tönkre beton és czement, úgyszintén a régebbi betonfelszínek felvágásakor is. Ezeket a czementveszteségeket hosszabb időn át pontosan megállapítottuk és 0'8%-nak találtuk. Ennek megfelelően a vállalat szállította czementmennyiségből 0'8%-ot elszórás fejében levonunk. Ezt a normális elszórást azonban az államkincstár is magára vállalhatja, akkor a vállalati czement-egységár elméletileg 0'8°/

0-al kisebb lesz. Azonban nem szabad a kincstárnak elvállalni azt a czementveszteséget, a mely a téves elhelyezéskor áll elő. A mennyiben valahol többet, vagy rossz helyen betonoztak, ezt a betont újra fel kell vágni, el kell távolítani. Az eltávolított betonhoz felhasznált czement kárba vész ез a vállalat — a mennyiben a'téves elhelyezés az ő hibájából történt — a tönkrement czementet visszatéríteni tartozik. Ha ez nincs kikötve, vagyis a hibás elhelyezéskor tönkremenő czement is a kincstár terhére esik. a vállalat általában véve kevésbbé pontosan fog dolgozni, mint ha a hibás elhelyezés az ő kárával jár. A hibásan elhelyezett betontömbök esetről-esetre való felvétele és a kárba veszett czementmennyiségnek egy kimutatásban való konstatálása minden esetre bizonyos munkát okoz, de másrészt a független megszerzés haszna olyan nagy, hogy ezt az aránylag kis munkatöbbletet bőven ellensúlyozza. Sajó Elemér.